Magyarország Európában elsőként hozza meg az ESG törvényt. Az MCC júniusi ESG konferenciáján a jelenlegi irányvonalakról kaptunk egy összefoglalót. Az első részünkben már egy kis ízelítőt adtunk a konferencián elhangzottakból. Íme a folytatás!
Fontos, hogy az ESG-szabályozás a lehető legkisebb többletteherrel járjon a vállalkozások számára – emelte ki Bera Péter. Az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője az adatszolgáltatást illetően elmondta: lényeges meghatározni, mik a transzparens és szenzitív információk, és megfelelően kell kezelni azokat – ez kulcsfontosságú kérdés a biztonság szempontjából.
Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az ESG-szabályozást illetően elmondta: a cél, hogy ideológiamentesen lehessen az ESG-kérdéskört vizsgálni, és a valós problémákra mutassunk rá. Hozzátette: az ESG-szabályozás megteremtésével Magyarország versenyképességi előnyt szerezhet – emelte ki.
Törekedni kell a saját nemzeti keretek között történő gondolkodásra, fel kell ismerni, melyek azok az irányok, amelyek Magyarország számára hasznosak lehet, illetve melyek nem biztosítanak előrelépést, ez a fő kérdés a magyar ESG-szabályozás kialakítása során – hangsúlyozta Hajdú András.
Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője felveti a mérhetőség, valamint a három pillér elválaszthatóságának problematikáját. Elmondta: a társadalmi legitimitása az ideológiavezérelt intézkedéseknek billeg – az európaiak többsége elutasítsa ezeket (pl. atomenergia kérdése Németországban).
Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója elmondta, az ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét. Hozzátette: az ESG-nek három pillére van – az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) –, ezekre vonatkozóan kell a vállalatoknak kérdőív formájában adatot szolgálgatniuk.
Jelenleg ESG-minősítést bármilyen adat alapján, bárki készíthet, nincs szabályozás e téren. Azt várjuk az ESG-törvénytől, hogy a minősítő nyilvántartásba kerüljön, ellenőrizhetővé váljon a módszertana, illetve biztosítson lehetőséget az érintett felek számára a kapcsolatfelvételre – részletezte az igazgató.
Az ESG-kérdőív mindhárom pillér kiegyensúlyozására törekszik, azonban fontos a vállalati adminisztrációs terhek csökkentése. A kérdőíveket terület és méret szerint is szűkíteni kell.
Molnár Csaba Gábor szólt arról is, hogy – törekedve az átláthatóságra – az SZTFH nyilvántartást vezet az ESG-adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, a tanúsítókról, tanácsadókról és minősítőkről, valamint az ESG-szoftvereket forgalmazó és gyártó cégekről.
Wieder Gergő, a KPMG igazgatója szerint sokszor az ESG-faktorok súlyozásától függ a minősítés (pl. az ESG tekintetében nehéz megítélni egy céget, ha fenntarthatóan termel egy olyan terméket, amelynek a társadalmi megítélése nem feltétlenül jó). Ha kitekintünk az export piacokra, látjuk, hogy előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlen az ESG-minősítés megléte.
Sverla Viktor, a MOL Nyrt. fenntarthatósági és stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltérő minősítések között jelenleg elég nagy a szórás. Erre reflektálva Lukács Ákos, az Ernst & Young partnere elmondta: egyelőre nem a minősítés eredménye, hanem annak a megléte számít.
Az egyik legszabályozottabb szektor a gyógyszeripar – jelentett ki Réthy Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. ESG és befektetői kapcsolatok vezetője. Hozzátette: a Richter természeténél fogva társadalmi felelősséggel bír, így az ESG „S” pillér van a fókuszban, mégis az „E” oldalról érezhető a nyomás.
A KKV-ék és az ESG
A felmérések szerint a KKV-k egyharmada tudja, mi az ESG, közülük is kb. 50% ismeri a magyar ESG-törvényt – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet igazgatója. Hozzátette: Magyarországon nagyságrendileg 1800 olyan beszállító középvállalat lehet, amelyet már most érint vagy a közeljövőben érinteni fog az ESG-törvény.
z ESG-szabályozás a KKV-k javára válhat, és mindenképpen versenyelőnyt jelenthet, ha a cégek komolyan veszik az energiahatékonyságot – jelentette ki Holczinger Norbert, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályvezetője.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a felkészülési idő fontosságára hívta fel a figyelmet, nem mindegy, milyen határidőn belül kell számot adniuk a KKV-knak az ESG-kérdőívben foglaltakkal kapcsolatban.
Tóth Róbert, a KAVOSZ E-GREEN Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, komoly figyelmet kell fordítani a KKV-k edukációjára. Hozzátette: komoly versenyelőnyhöz egyelőre egyik ország sem jutott az ESG-t illetően; hazánk a régiós országokhoz képest jó helyzetben van.
