A négynapos munkahét körül zajló beszélgetéseket a COVID-19 világjárvány újra felpezsdítette. A munkavállalók és a munkaadók újragondolták a munkahelyi rugalmasság és előnyök fontosságát.
Az ötlet egyszerű – az alkalmazottak heti négy napot dolgoznának, miközben ugyanazt a fizetést kapnák, és ugyanazokat a juttatásokat kapnák, de ugyanakkora munkaterheléssel.
A munkahetüket csökkentő cégek ezért kevesebb megbeszéléssel és több önálló munkával működnének.
Az alkalmazottak termelékenységének és a munka-magánélet egyensúlyának jövőjeként üdvözölt négynapos munkahét hívei azt sugallják, hogy ha bevezetik, nő a dolgozók elégedettsége, és a termelékenység is.
A szakszervezetek Európa-szerte felszólítják a kormányokat a négynapos munkahét bevezetésére, de mely országok fogadták el az ötletet, és hogyan halad ez idáig?
Belgiumban már választhatják az alkalmazottak a 4 napos munkahetet
A múlt hónapban a belga alkalmazottak elnyerték a jogot, hogy a szokásos öt nap helyett négy nap alatt végezzenek el egy teljes munkahetet fizetésvesztés nélkül.
Az alkalmazottak dönthetnek majd arról, hogy heti négy vagy öt napot dolgoznak-e. De ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet fognak dolgozni – egyszerűen kevesebb napba sűrítik a munkaidejüket.
Alexander de Croo belga kormányfő reméli, hogy a megállapodás hozzájárul a belga köztudottan merev munkaerőpiac rugalmasabbá tételéhez. Megkönnyíti az emberek számára, hogy összeegyeztessék családi életüket a karrierjükkel.
Hozzátette azt is, hogy az új modellnek dinamikusabb gazdaságot kell teremtenie.
„A cél az, hogy az embereknek és a cégeknek nagyobb szabadságot adjunk a munkaidő beosztásában” – mondta. “Ha összehasonlítja országunkat másokkal, akkor gyakran azt érzékeljük, hogy sokkal kevésbé vagyunk dinamikusak.”
Az Eurostat adatai szerint a 20 és 64 év közötti korcsoportba tartozó 100 belga közül csak körülbelül 71-nek van munkája. Ez kevesebb, mint az eurózóna 73 éves átlaga, és teljes 10 százalékponttal kevesebb, mint a szomszédos országokban. Például Hollandiában és Németországban. 2021 harmadik negyedévére.
Az ország hétpárti szövetségi koalíciós megállapodása 2030-ra 80 százalékos foglalkoztatási rátát tűzött ki célul, amely célja a törvényes nyugdíjak megfizethetőségének megőrzése vagy a jövőbeli adócsökkentések finanszírozása.
A négynapos munkahét perspektívája azonban nem mindenki számára vonzó.
Egyes teljes munkaidőben foglalkoztatottak valóban nagyon hosszú napokat fognak dolgozni, ha úgy döntenek, hogy sűrítik az órát. Másoknak, például a műszakban dolgozóknak pedig egyszerűen nem lesz lehetősége erre a rugalmasságra.
Az Egyesült Királyság júniusban kezdi meg a hat hónapos programot
A januárban indult hat hónapos kísérleti program – a maga nemében a legnagyobb próbaüzem – cégek toborzásáról szól, hogy tanulmányozzák a rövidebb munkaidő hatását a vállalkozások termelékenységére és dolgozóik jólétére. Valamint a környezetre és a munkavállalók jólétére gyakorolt hatását.
Április 4-ig eddig 60, mintegy 3000 alkalmazottat foglalkoztató cég jelentkezett be az idén júniusban induló programba. A programot a cambridge-i és az oxfordi egyetemek és a Boston College kutatói, valamint a non-profit érdekképviseleti csoportok vezetnek.
A 4 Day Week Global, a 4 Day Week UK Campaign és az Egyesült Királyság Autonomy agytrösztje.
A reform értelmében a munkavállalók napi 9,5 órát dolgozhatnak – ami 9-től 18:30-ig felel meg –, ami azt jelenti, hogy egy heti munkát négy hosszabb napra zsugoríthatnak majd.
Ez egy munkahelyi szakszervezeti megállapodással tovább bővíthető 10 órás munkaidőre.
Az Egyesült Királyságban végrehajtott kísérleti projekt egyike annak a számos nemzetközi szervezetnek, amelyet a 4 Day Week Global üzemeltet, amely a rövidebb hét mellett áll.
“Hasonló programok indulnak az Egyesült Államokban és Írországban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon továbbiakat terveznek” – mondta Joe Ryle, a 4 Day Week UK Campaign igazgatója.
Skócia és Wales csatlakozik a növekvő globális mozgalomhoz
Skóciában a tárgyalás 2023-ban kezdődik, Wales pedig szintén fontolgatja a tárgyalást. A döntés a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) kampányígéretének csúcspontja volt.
A dolgozók munkaidejét 20 százalékkal csökkentik, de nem szenvednek kártérítést. Az SNP mintegy 10 millió fonttal (11,8 millió euróval) támogatja a résztvevő vállalatokat.
A kormány rámutatott a skóciai Institute for Public Policy Research (IPPR) skót agytröszt által nemrégiben végzett közvélemény-kutatásra, amely szerint az ötletre válaszolók 80 százaléka nagyon pozitívan áll a kezdeményezéshez
A válaszadók szerint a program nagyban javítja egészségüket és boldogságukat.
Skócia Izlandra és annak erős eredményeire mutatott rá, mint nagy ok arra, hogy megkockáztassa a négynapos munkahétet.
Egyes skót vállalkozások már megkezdték saját csonka munkaheteiket. A glasgow-i székhelyű UPAC Group nemrégiben azt mondta, alkalmazottai egy négynapos hetet fognak élvezni ugyanazzal a fizetéssel, miután sikeres kísérleti programot futtattak.
Walesben Sophie Howe, a jövő generációinak biztosa szintén felszólította a kormányt, hogy legalább a közszférában vezessenek be hasonló, négynapos munkahetes próbaidőszakot.
Izland: Az egyik vezető a négynapos munkahétben
2015 és 2019 között Izland a világ legnagyobb kísérleti projektjét hajtotta végre a 35-36 órás munkahéttel (a hagyományos 40 órához képest csökkentve). Anélkül, hogy a fizetések arányos csökkentését kérték volna.
Mintegy 2500 ember vett részt a tesztfázisban.
A minőségellenőrzés érdekében az eredményeket a brit Autonomy agytröszt és az Izlandi non-profit Egyesület a Fenntarthatóságért és Demokráciáért (ALDA) elemezte.
A kísérletet sikeresnek titulálták a kutatók és az izlandi szakszervezetek, amelyek a munkaidő csökkentéséről tárgyaltak.
A tanulmány Izlandon is jelentős változáshoz vezetett, a dolgozó népesség közel 90 százalékának mára csökkentett munkaidőben vagy egyéb szálláson van.
A kutatók azt találták, hogy a dolgozók stressze és kiégése csökkent, és javult a magánélet és a munka egyensúlya.
Azonban nem minden kormány osztozott Izland sikerében a négynapos munkahéttel kapcsolatban.
Svédország vegyes reakciói a négynapos hétre
Svédországban 2015-ben vegyes eredménnyel tesztelték a négynapos munkahetet teljes fizetéssel.
A javaslat az volt, hogy a nyolcórás helyett próbálják ki a hatórás munkanapokat fizetéskiesés nélkül. De nem mindenki örült annak, hogy pénzt költsenek a tárgyalásra.
Még a baloldali pártok is úgy gondolták, hogy ezt túlságosan költséges lenne nagy léptékben megvalósítani.
De pozitív eredményeket figyeltek meg egy egyetemi kórház ortopédiai osztályán, amely 80 nővért és orvost állított át hatórás munkaidőre, és új személyzetet vett fel, hogy pótolja az elveszett időt.
Az egészségügyi személyzet válasza pozitív volt, de a kísérletet sok kritika is érte. Nem újították meg.
Egyes vállalatok azonban, például a Toyota autógyártó, úgy döntöttek, hogy csökkentik a dolgozóik munkaidejét. Az autógyártó cég már 10 évvel ezelőtt elhatározta, hogy ezt a szerelők számára megteszi, és kitartott a döntése mellett.
Finnország a széles körben elterjedt állítások ellenére nem vezetett be négynapos munkahetet Az év elején az észak-európai ország rövid időre felkerült a nemzetközi hírlapok címlapjaira:miután a hírek szerint drasztikusan csökkentette a munkaidőt.
A finn kormány állítólag négynapos munkahetet, valamint hatórás munkaidőt akart bevezetni. Kiderült azonban, hogy ez álhír, amire aztán a kormánynak kellett helyreigazítást érnie.
A német induló vállalkozások a rövidebb munkahéttel kísérleteznek
Németországban van az egyik legrövidebb átlagos munkahét Európában. A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint az átlagos heti munkaidő 34,2 óra. Ennek ellenére a szakszervezetek a munkaidő további csökkentését szorgalmazzák.
Tavaly az IG Metall, az ország legnagyobb szakszervezete rövidebb munkahétre szólított fel, azzal érvelve, hogy ez segít megtartani a munkahelyeket és elkerülni az elbocsátásokat.
A Forsa felmérése szerint a Németországban dolgozók 71 százaléka szeretne heti négy napot dolgozni.
A megkérdezettek valamivel több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy támogatja, hogy a kormány megvizsgálja a négynapos hét lehetséges bevezetését. A munkaadók körében háromból több mint kettő támogatta ezt.
A döntő többség (75 százalék) úgy gondolja, hogy a négynapos munkahét kívánatos lenne a munkavállalók számára, a többség (59 százalék) pedig a munkáltatók számára is elérhetőnek tartja.
A munkaadók csaknem fele (46 százalék) azt mondta, hogy “megvalósíthatónak” látja a négynapos munkahét kipróbálását saját munkahelyén.
Az azonban, hogy egy ilyen intézkedést végrehajtanak-e vagy megvitatnak-e, még nem tudni. Egyelőre elsősorban a kisebb induló vállalkozások kísérleteznek rövidebb munkahéttel.
Japán is igent mond a 4 napos munkahétre
Más országokban, például Japánban, a nagyobb vállalatok merészkednek erre a területre. Miután a japán kormány 2021-ben bejelentette a munka és a magánélet jobb egyensúlyának elérését az egész országban.
Több oka is van annak, hogy ez jó lehet az országnak, ahol a túlmunka okozta halál sok emberéletet követel. A többletórában dolgozó alkalmazottak gyakran megbetegedhetnek a túlzott munkavégzés miatt, vagy öngyilkossá válhatnak.
2019-ben a Microsoft technológiai óriás úgy kísérletezett a modellel, hogy egy hónapon keresztül háromnapos hétvégéket kínált az alkalmazottaknak. A lépés 40 százalékkal növelte a termelékenységet, és hatékonyabb munkát eredményezett.
Spanyolország próbaidőszakot indít
Spanyolország is követi Japán példáját. A Más País kis baloldali párt az év elején bejelentette, hogy a kormány beleegyezett kérésükbe, hogy szerény kísérleti programot indítsanak négynapos munkahéttel az ötlet iránt érdeklődő cégek számára.
200 kis- és középvállalat mintegy 6000 alkalmazottja egy nappal meghosszabbíthatja hétvégéjét, teljes fizetés mellett. A megbeszélések azóta is megtörténtek, a következő találkozóra várhatóan a következő hetekben kerül sor.
Az Unilever jelenleg a rövidebb munkahetet próbálja ki Új-Zélandon
Eközben Új-Zélandon a fogyasztási cikkek óriáscégének, az Unilevernek dolgozó 81 alkalmazottja jelenleg egy éven át tartó próbafolyamatban vesz részt a négynapos munkahét teljes fizetés mellett.
“Célunk a teljesítmény mérése, nem az idő. Úgy gondoljuk, hogy a régi munkamódszerek elavultak, és már nem felelnek meg a célnak” – mondta Nick Bangs, az Unilever New Zealand ügyvezető igazgatója.
Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, a hírek szerint más országokra is kiterjesztik.
