Foglalkoznia kell a munkaadónak a munkavállaló jólétével? Ha igen, akkor ebben az esetben mit jelent a jólét? Milyen következményekkel járhat?
A munkaadónak természetesen igen, foglalkoznia kell munkavállalója jólétéért. Hisz így a termelékenység is növekszik. röviden ez a válasz. De nézzük a részleteket! Hisz az ördög a részletekben rejlik…
A munkavállaló nem tartja fontosnak a munkahelyi jóléti programokat?
A kutatások megdöbbentő különbséget tártak fel a munkaadók és a munkavállalók munkaerő-jólétről alkotott felfogása között.
A munkáltatók több mint fele (56%) úgy gondolja, hogy a jóléti programjaik ösztönzik a munkavállalókat az egészségesebb életmódra.
Ugyanakkor a munkavállalók globális előnyeiről szóló felmérés szerint három alkalmazott közül kevesebb mint 32%ért ezzel egyet.
Nyilvánvaló, hogy a munkáltatói jóléti programok eddig nem jelentettek sokat a munkavállalók számára. Különösen Észak-Amerikában, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában (EMEA).
Hogyan alakulnak ki a jóléti programok a munkahelyen?
A munkavállalók nem csupán pénzügyi ösztönzőket keresnek. Gondoljunk a munkáltatók által támogatott egészségügyi szűrésekre vagy a céges járművekre. Azt akarják érezni, hogy az ilyen típusú programok és eszközök egyénként kielégítik igényeiket, és mélyebben kapcsolódhatnak munkahelyükhöz.
A jólét célja a szervezet/cég értékeinek és az alkalmazottak tapasztalatainak ?szövetébe? ágyazódik be.
Elkerülhetetlenül kapcsolódik számos politikához, programhoz és ellátási kínálathoz, valamint a kívánt kultúrához, a termelékenység javításához, a hosszú távú szervezeti tehetségmegtartáshoz és az üzleti eredmények fenntarthatóságához.
Mi az integrált jólét négy dimenziója?
A munkavállalók nagyobb mértékű elkötelezettsége szempontjából kulcsfontosságú az integrált megközelítés, amely magában foglalja a munkavállalók jólétének négy dimenzióját: fizikai, pénzügyi, érzelmi és társadalmi.
1. Fizikai jólét: A fizikai fejlődés az egészség kezelését jelenti, megfelelő megelőző intézkedések meghozatalát. Szükség esetén az egészségügyi állapot javítását, a krónikus állapotok kezelését, a navigációt és az akut betegség vagy váratlan sérülés utáni kilépést, valamint a sikeres visszatérést otthonról a munkahelyre.
2. Érzelmi jólét: Az érzelmileg kiegyensúlyozott jelentése az öntudatosság, a jó mentális egészség fenntartása, a stressz kezelésével ellenálló képesség biztosítása, a pozitív és negatív érzelmi események kezelése, az életválságok kezelése és a stabilitás megőrzése betegség vagy sérülés révén.
3. Pénzügyi jólét: A pénzügyi helyzet biztosítása a költségvetési kötelezettségvállalások kezelésének, a pénzügyi célok teljesítésének, a kockázatokkal szembeni védelem, az esetleges egyéni szükségletek, valamint a pénzügyi sokkok kezelésének képessége.
4. Társadalmi jólét: A társadalmi jólét azt jelenti, hogy megértjük, hogyan kell másokkal kölcsönhatásba lépni: elfogadjuk a sokszínűséget, befogadást, mások támogatásának és másokkal való együttm?ködésének tudását, a konfliktusok sikeres megoldását és a változásokhoz való alkalmazkodást. Azaz megfelelő kapcsolat lehet az egész családdal és barátokkal, a munkahelyével és a nagyobb közösséggel. Mindegyik dimenzió egyedi és összefonódik a többivel.
Az integrált jólét az egyénekkel kezdődik, és ha megvalósul, kiterjed a szervezeteikre, a családjukra és a nagyobb közösségre.
Ennek eredményeként a jó közérzet ideális állapota ? fizikailag virágzó, érzelmileg kiegyensúlyozott, pénzügyi szempontból biztonságos és társadalmilag összekapcsolt ? a munkavállalót helyezi a középpontba, és valóban integrálva van mind a négy dimenzióba.
