A Magyarországon működő német cégek jónak értékelik a jelenlegi üzleti helyzetet, de az idei évre nézve a tavalyinál jóval szerényebb bővülésre számítanak mind a nemzetgazdaság egészére, mind a saját üzletre nézve. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss konjunktúra-felméréséből.
A felmérés szerint az üzleti környezettel kapcsolatos vélemények több területen is újabb, bár csak kismértékű javulást mutattak.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara már 25 éve kérdezi meg tagvállalatait és más külföldi befektetőket arról, hogyan látják a magyarországi gazdasági helyzetet és az üzleti környezetet.
Az idei eredményekkel kapcsolatosan Dale A. Martin, a Kamara elnöke kijelentette, hogy a befektetők nagy többsége 2019 elején is alapvetően jónak értékeli saját vállalata, valamint a magyar gazdaság jelenlegi
helyzetét.
?Ugyanakkor jelenleg sok olyan bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, amely a jövőre nézve inkább nehezebb gazdasági körülményeket jelez előre? ? mondta az elnök.
Ezért a folyó évre vonatkozó várakozások többségében még optimisták, de már nem annyira, mint a tavalyi felmérésben, összegezte az ezzel kapcsolatos vállalati válaszokat Martin. Szerinte ?jó hír, hogy a kevésbé derűs gazdasági kilátások ellenére még mindig több vállalat tervez létszámbővítést és beruházás-növelést, mint leépítést vagy a fejlesztési kiadások csökkentését?.
Csökkent a DUIHK Befektetői Hangulat Index
A felmérés eredményeit összegző DUIHK Befektetői Hangulat-Index a gyengülő növekedési kilátások hatására idén nagyobb mértékű visszaesést mutatott, a tavalyi 28 pontról 15 pontra csökkent, ami a DUIHK
szakértői szerint a magyar bruttó hazai termék három százalék körüli bővülését jelzi az idei évre, a tavalyi öt százalék után.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konjunktúrajelentése is azt mutatja, hogy 2018. kiemelkedően eredményes éve volt a magyar gazdaságnak ? emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter az
elemzés ismertetésekor.
A miniszter hozzátette: a felmérésben közölt vállalatvezetői vélemények is
megerősítik, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően komoly előrelépés történt az adózás, a munkaerőpiaci szabályozás és a közigazgatási rendszer hatékonysága területén.
Maradnak a feszültségek a munkaerőpiacon
A felmérés részletes eredményeit bemutatva Dirk Wölfer, a Kamara kommunikációs osztályvezetője megállapította, hogy továbbra sem enyhültek a munkaerőpiaccal kapcsolatos vállalati kihívások.
A megkérdezett cégvezetők még mindig több, mint két harmada szerint nem kielégítő a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés, ez viszont nyomást gyakorol a munkaköltségekre is. A vállalatok több, mint
fele pedig a munkaerőhiány miatt kisebb-nagyobb fennakadásokat tapasztal a folyamatos termelésben, illetve szolgáltatási tevékenységben.
Kis lépésekben javul a gazdaságpolitika értékelése
Az üzleti és gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatosan az idei felmérés szerint újabb kismértékű javulást mutatnak a vállalati értékelések számos kérdésben. A javulás mértéke az adózás terén volt a leglátványosabb az elmúlt néhány évben. Mind az adóterhelés, mind az adó-igazgatás tekintetében ma már nagyobb az ?elégedett? válaszok aránya, mint az elégedetleneké, de a közigazgatás működése is javuló értékelést kapott, így mind a két területen ma már a régiós átlag fölött van a hazai elégedettség szintje.
A közbeszerzések átláthatósága, valamint a korrupció tekintetében viszont ? minimális javulás ellenére ? a vállalativezetők továbbra sem tartják kielégítőnek a hazai helyzetet, itt Magyarország a térség többi
országához viszonyítva is gyengén szerepel.
Magas marad az elkötelezettség Magyarország mellett
A gazdasági, valamint a gazdaságpolitikai feltételrendszer összefoglaló értékelésének tekinthetők azok a válaszok, amelyeket a vállalatvezetők arra a kérdésre adtak, hogy ma újra Magyarországot választanák-e
beruházásuk helyszíneként. Idén a résztvevők 82 százaléka ?igen?-nel felelt, ami alig marad el a tavalyi, 84 százalékos rekord-szinttől.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzóak a térség országai, mint befektetési helyszín, a magyarországi felmérésben Szlovákia kapta a legjobb értékelést, a második helyre pedig ? csak minimális különbséggel ?Magyarország került.
A térség összes (15) országában végzett felmérések alapján a legvonzóbb célország idén először Észtország, a sokéves listavezető Csehország a másik helyre szorult. Magyarország egy lépcsőfokkal feljebb került, Romániával helyet cserélve visszakerült a 9. helyre a 20 országot felsoroló listán.
A hazai cégeket is érinti a Brexit
Az aktuális fejlemények miatt az idei felmérés elemezte a Brexit-tel kapcsolatos véleményeket is. Ezek
szerint a vállalatok csaknem 40 százaléka úgy látta (februárban), hogy az Egyesült Királyság kilépése az
Európai Unióból ?inkább?, vagy ?nagy valószínűséggel? hatással lesz saját üzleti tevékenységére, leginkább az árbevétel csökkentésétől, költségemelkedéstől, valamint a szállítási láncokban felmerülő
fennakadásoktól tartanak a cégek.
