Összegző gondolatok a Jó márka, fenntartható márka’21-ről

478
CSR Hungary Summit:Jó márka, fenntartható márka'21
CSR Hungary Summit:Jó márka, fenntartható márka’21

A CSR  Hungary Summit konferenciák őszi eseménye a Jó márka, fenntartható márka’21 2021. október 28-án Budapesten a Marriott Hotelben volt. Rendhagyó körülmények között került megrendezésre az esemény a pandémia miatt.
A konferenciára regisztrálók virtuális térben találkozhattak a meghívott előadókkal, panelbeszélgetés résztvevőkkel.
Íme! Az összegző gondolatok a konferencia előadóitól!

Egyensúlyra való törekvés és a gyakorlati megvalósítás jegyében

Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója
Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója

Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója kiemelte:
„2006-tól az évi, őszi csúcstalálkozó célja, hogy a fenntartható gyakorlatokat integráljuk a mindennapi üzleti működésbe. A DSG (Fenntartható Fejlesztési Célok) elérése érdekében is, ami magasabb szintű életminőséget is biztosít helyi szinten.

Trendeket, folyamatokat mutattunk be a világból, Európából, Magyarországról, melyek kikerülhetetlenek a vállalati felelősség és fenntarthatóság világában is. Új koncepciók, megoldások …Különböző vélemények, különböző szempontok… Az egyensúlyra való törekvés és a gyakorlati megvalósítás jegyében. Immár 16. alkalommal.”

Kitörési lehetőség a tudás- és technológiaintenzív növekedés

Dr. Parragh Bianka, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa
Dr. Parragh Bianka, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa

Dr. Parragh Bianka, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a következőkre hívta fel a figyelmet:

„A koronavírus válság is megerősítette, hogy hosszú távon a magyar gazdaság számára a kitörési lehetőséget a tudás- és technológiaintenzív növekedési pályára való átállás jelenti. Új kihívást jelent többek között a fenntartható foglalkoztatás, a vállalati kapacitások növelése, a gazdasági növekedés dinamizálása, a válságálló iparágak fejlesztése, valamint a magyar gazdaság zöld és digitális fordulatának biztosítása. Az ország versenyképességére és a fenntarthatóságra nagy hangsúlyt szükséges fektetni.

Látható, hogy a fenntarthatóság közgazdaságtanának új mérőszámokra van szüksége. A Magyar Nemzeti Bank fenntarthatósági indexe alapján Magyarország a 15. legfenntarthatóbb állam az Európai Unióban, kissé megelőzve a visegrádi versenytársak átlagát. Hazánk a környezeti fenntarthatóság területén teljesít a legjobban (11. helyezés), de látszik, hogy a fenntartható növekedés EU szintű probléma. A rendelkezésre álló természeti erőforrásainknál többet használunk, ami hosszú távon nem fenntartható. A zöld és körforgásos gazdasági átállás jelentős állami ösztönzést, támogatást igényel, amely az okos és IKT beruházások ösztönzésével, a fogyasztói szokások átalakulásával és a tudásalapú szektorok térnyerésével alacsonyabb energiafelhasználást eredményezhet.

Az űripar a jövő iparágaként támogatja az ökológiai fenntarthatóságot és a zöldnövekedést. Az űrtechnológia alkalmazásával jobban feltárható a föld és a talaj kihasználásának a mértéke és módja a biodiverzitástól az ökoszisztémán át (például: eróziók, áradások) a víz és levegő minőségén keresztül az üvegházhatású gázok kibocsátásáig.

A pénzügyi rendszert érintő megatrendek szerint átalakul és nő a pénzügyi rendszer szerepe a fenntartható fejlődésben és ezáltal a fenntartható célok, köztük az űripari célok folyamatos finanszírozásának a biztonsága is nőhet.”

„Ötször többet kellene költenünk környezetvédelemre a klímasemlegesség eléréshez!

Fodor Gábor a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, korábbi környezetvédelmi- és vízügyi miniszter
Fodor Gábor a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, korábbi környezetvédelmi- és vízügyi miniszter

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, korábbi környezetvédelmi- és vízügyi miniszter:

„Ötször többet kellene költenünk környezetvédelemre a klímasemlegesség eléréshez!A kormány számításai szerint is legalább ötször többet kellene költenünk környezetvédelemre, hogy 2050-re elérhessük a klímasemlegességet. Ma a magyar kormány az egész unióban az egyik legkevesebbet fordítja zöld célokra. Hazánk mindösszes a GDP 0,4-0,5 százalékát költi környezetvédelemre, ezzel az Európai Unióban a négy legkevesebbet költő állam között vagyunk az utolsó hivatalos adatok alapján. Pedig a kormány saját számításai szerint a GDP legalább 2 százalékát, megközelítőleg 120 milliárd eurót kellene az előttünk álló 30 évben környezetvédelemre fordítanunk, hogy az EU közös vállalásának megfelelően 2050-re klímasemlegessé válhasson hazánk is. Ezért kiemelten fontos, hogy jelentősen előrelépjünk a megújuló energiák használatában, az otthonok megfelelő szigetelésében, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a közlekedés modernizálásában. „

Elkéstünk?

Tóth Szabolcs a Waberer’s International Nyrt. Gazdasági és Stratégiai vezérigazgató-helyettese
Tóth Szabolcs a Waberer’s International Nyrt. Gazdasági és Stratégiai vezérigazgató-helyettese
Tóth Szabolcs, a Waberer’s International Nyrt. Gazdasági és Stratégiai vezérigazgató-helyettese előadásában egy gyakorlatias javaslatot mutatott be.

„Elkéstünk. A Fit for 55 teljesítése nem 2030-ban, majd 2050-ben jelent feladatokat, a célok elérésének kihívásai már évek óta jelen vannak és napról napra növekednek. A árufuvarozási szektor karbon-semlegességét a vasúti infrastruktúra fejlesztése, az intermodalitás kiterjesztése és az alternatív hajtásláncok valós térnyerése teheti lehetővé. Hol állunk most? Korlátozott kapacitású, sérülékeny menetrendszerűségű, ömlesztett áruk szállítására optimalizált vasúti infrastruktúra, konténerforgalomra tervezett, félpótkocsik szállítását kezelni nem képes kombinált fuvarozás és több százezer dízel kamion az utakon. Ár- és időérzékeny megrendelők, akik nem vállalják a kompromisszumokkal járó technológiák megrendelését, járműgyártók, akik nem tudnak méretgazdaságosan alternatív hajtásláncú járműveket gyártani a kereslet hiánya miatt. A fenntartó fejlődés úttörői így folyamatosan falakba ütköznek, az iparági mainstream pedig továbbra is a hagyományos technológiákban hisz, hiszen azzal jelenleg hatékonyságban és árban egy alternatív technológia sem versenyképes. A klasszikus tyúk-tojás dilemma…

Mit tehetünk tehát, hogyan gyorsíthatjuk fel az innováció és a technológia széleskörű alkalmazásának egymást erősítő folyamatát? A Waberer’s és partnerei arra tesznek kísérletet, hogy átvágják a gordiuszi csomót és egy praktikus megvalósítási folyamattal elterjesszék a karbon-semleges technológiákat a piacon. Így talán nem késünk el…!”

Mit tehet egy tőzsdei vállalat az ESG megfelelés eléréséért?

Nádasi Róbert a Masterplast Nyrt. vezérigazgatója.
Nádasi Róbert a Masterplast Nyrt. vezérigazgatója.

„Tőzsdei vállalatként a Masterplast számára is felértékelődött az ESG megfelelés elérése. Elkötelezettek vagyunk a klímavédelem területén, amihez az alaptevékenységünk is szorosan kapcsolódik. A hőszigetelés jelentős szerepet játszik az épületek energetikai korszerűsítésében, amely az elhasznált energia mennyiségének csökkentésével a karbonkibocsátást is visszafogja. Gyártóként fontos számunkra a zöld stratégiánk megvalósítása, amely a gyártási folyamataink optimalizálását, a gyártásközi hulladék újrahasznosítását, szelektív hulladékkezelést és tudatos energiagazdálkodást, valamint az energia ellátás megújuló forrásokból történő biztosítását foglalja magába. A körforgásos gazdálkodás kultúráját a gyártáson túl a kereskedelemben is támogatjuk.

A már 2020 júliusa óta működő Hungarocell Zöld Program révén lehetőséget biztosítunk a vevők számára, hogy környezettudatos döntést hozhassanak, mi pedig újrahasznosítás révén újra szigetelőanyagot állítunk elő a felhasználás során keletkező maradék polisztirol anyagokból. Büszkék vagyunk rá, hogy 2021-ben kezdeményezésünk elnyerte a hazai üzleti felelősség díját a „legjobb innováció a körkörös gazdaságért” kategóriájában.”-mondta el Nádasi Róbert a Masterplast Nyrt. vezérigazgatója.


Prémium ivóvíz csomagolás nélkül – válasz egy súlyos, globális problémára

Mihály Eszter, a HELL ENERGY Cégcsoport CSR managere
Mihály Eszter, a HELL ENERGY Cégcsoport CSR managere

Mihály Eszter, a HELL ENERGY Cégcsoport CSR managere szerint:

„A HELL ENERGY, hazánk vezető energia-, jegestea- és jegeskávé gyártója tovább bővíti termékkínálatát. Új márkával, a Floewaterrel lép be a vízpiacra, prémium minőségű vizet kínálva az éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára – ráadásul mindezt csomagolásmentesen. A Floewater az innovatív, egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű, friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít. Az új, csomagolásmentes megoldás a hazai gyártó környezettudatos filozófiájának és fenntarthatósági téren tett példamutató lépéseinek újabb fontos állomása.

Hisszük, hogy a csomagolás nélküli víz nemcsak egy alternatíva, hanem egy fenntartható megoldás a PET – és üvegpalackok jelentette globális problémára, amely rövidesen mindenki számára elérhetővé válik. Szeretnénk, ha más italgyártók is követnék a példánkat, és hozzánk hasonlóan cselekednének is, hiszen az általunk használt innovatív megoldással nem kell napi 10 km kamionsorban szállítani a palackozott vizet – elég csak kinyitni egy Floewater csapot, amely egy környezetbarát megoldást biztosíthat számunkra. Ha pedig a vendéglátóhelyek, hotelek, irodák közül egyre többen a csomagolásmentes víz mellett teszik le a voksukat, egy fenntarthatóbb, élhetőbb világot teremthetünk, mely gyermekeink és a következő generációk számára elengedhetetlen!

Fenntartható vállalások az értéklánc mentén
Hornyacsek Zoltán Kommunikációs vezető / Fenntarthatóság szponzor, Continental Csoport Magyarország
Hornyacsek Zoltán Kommunikációs vezető / Fenntarthatóság szponzor, Continental Csoport Magyarország

Hornyacsek Zoltán, kommunikációs vezető / Fenntarthatóság szponzor, Continental Csoport Magyarország:

„A fenntarthatóság értékeink alapjaiban van rögzítve. Ezek az értékek alkotják munkánk alapját, vezetik cégünket, és a jövőbe visznek bennünket. A Continentalnál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható és felelősségteljes üzleti tevékenység növeli az innovációs képességünket és általuk még könnyebben tudunk megfelelni a jövő kihívásainak – hozzáadott értéket biztosítva a vállalat számára. Ez lehetővé teszi számunkra a kockázatok és lehetőségek korai felismerését, és elindítja a szükséges változtatási folyamatokat. Éppen ezért a fenntarthatóság szilárdan beépül vállalati stratégiánkba, és kulcsfontosságú hajtóerejét képezi az innovációnak.

2020-ban új keretet határoztunk meg egy olyan szisztematikus folyamat segítségével, amelynek során piaci elemzéseket, ügyfél beszélgetéseket, és az érdekcsoportok körében folytatott felméréseket végeztünk. Ennek középpontjában a Continental fenntarthatósági törekvése áll, amelyet a vállalatvezetés rendszeresen felülvizsgál.

A fenntarthatósági törekvésünk fő célja, hogy legkésőbb 2050-ig a teljes értékláncunkban megvalósítsuk a 100%-os karbonsemlegességet. Ezzel elkötelezettek vagyunk a tiszta levegő és egy mindenki számára elérhető jobb életminőség mellett.

A Continental vállalta, hogy a teljes értéklánc mentén három lépésben eléri a szén-dioxid semlegességet. 2020 vége óta a termelő egységeink esetében az összes vásárolt villamos energia zöld forrásból származik, tehát már széndioxid-semleges. 2040-ig el kell érnünk, hogy a termelés szén-dioxid semlegessé váljon, a harmadik lépésként pedig a teljes értékláncot legkésőbb 2050-ig szén-dioxid semlegessé tesszük – a nyersanyagbeszerzéstől a beszállítóinkon és a termék fogyasztói felhasználásán át, egészen a termék életciklusa végén történő újra hasznosításáig.”

Fenntarthatósági modell KKV-ék számára is
Dr. Ritter Mariann, az iLex csoport CEO és társalapító; iLex-Tungsram Innovációs Piactér COO-ja és alapítója mondta
Dr. Ritter Mariann, az iLex csoport CEO és társalapító; iLex-Tungsram Innovációs Piactér COO-ja és alapítója mondta

Dr. Ritter Mariann, az iLex csoport CEO és társalapító; iLex-Tungsram Innovációs Piactér COO-ja és alapítója elmondta:

„A hazai KKV-k nnováció-fejlesztésére a magyar iLex startup-csoport által kifejlesztett és üzemeltetett Tungsram-iLex Innovációs Piactér powered by Corvinus BIK innováció-ökoszisztéma digitális platform 2020. februárjában kezdte meg működését, egyetemi kutatóhelyek integrációjával, kiszervezett innovációs szolgáltatókkal, a Tungsram, mint nagyvállalat központi szerepvállalásával. Az Innovációs Piactér rövid idő alatt komoly sikert ért el a hazai KKK-körében, ma már 250 vállalat ebben az innováció-fejlesztési környezetben végzi termékfejlesztéseit.

A Tungsram, az Innovációs Piactérhez csatlakozó KKV-k exportra szánt termékeinek nemzetközi piacra juttatásán túl, komoly szerepet játszik beszállítói körének a fenntartható fejlődésre vonatkozó szemléletformálásában, az üzemeltető iLex – az innováló KKV-k felkutatásán és az Innovációs Piactérhez csatlakoztatásán túl – ugyancsak jelentős szerepet vállalt a fenntarthatóság modelljének KKV-k részére történő eljutattásában is:  a folyamatos oktatások, innovációs versenyek, hazai és nemzetközi közös innovációs projektek, mind-mind azt szolgálják, hogy a Piactér KKV-i gyakorlati módon tapasztalják meg a fenntartható fejlódés kritériumait. Az Innovációs Piactérhez csatlakozó egyetemi kutatóhelyek továbbá folyamatos tudományos supportot biztosítanak, még pedig az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára, üzleti modellben. Büszkék vagyunk rá, hogy a vállalati fenntarthatóság komplex és holisztikus módon történő megközelítésével, a KKV-k részére kifejlesztett Tungsram-iLex Innovációs Piactér a fenntartható fejlődés egyik best practise modelljévé válhat.