Az éghajlatváltozás, az aszály megzavarja Dél-Amerika vízgazdálkodását is

371
Dél-Amerika- egyre kevesebb víz áll endelkezésre az éghajlatváltozás miatt
Dél-Amerika- egyre kevesebb víz áll endelkezésre az éghajlatváltozás miatt

Ahogy éghajlati rendszereink bizonytalanabbá válnak, a tiszta energiaforrások is egyre értékesebbek lesznek; és a fenntartható hasznosítási módok bővítése és diverzifikálása kulcsfontosságú lesz túlélésünk szempontjából. Bár Dél-Amerika távoli helynek tűnik Nekünk magyarok számára, de a vízgazdálkodás problémája az éghajlatváltozás következtében minket is érint.

Az éghajlatváltozás mindannyiunkat számos módon érint. Az Antarktisz pingvinjétől a tokiói vállalati vezetőkig mindenki érzi, a változó éghajlati rendszerünk hatásait.

Akár elfogadjuk, akár nem, az emberi ipari tevékenységek halmozott hatásai oly módon változtatják meg a légkört, hogy a súlyos aszályok és az árvizek egyre gyakoribbá válnak. Ez csak a kezdete annak, ami ezután következik.

Az Amazonas esőerdője, amelyet közelmúltig a „bolygó tüdejének” neveztek, most több C02-t bocsát ki, mint amennyit elnyel. Ez az erdőirtás és a gyorsan változó éghajlat eredménye.

Ez a helyi és globális szinten változó tájmértékű aszályhoz vezetett rekord, amely túlterjedt magán az Amazonason. A szomszédos országokban és régiókban is. Az erdőtüzek lángra lobbantották Venezuela egyes részeit. Kolumbiában pedig olyan súlyos az aszály, hogy a vízkorlátozások. ma már elkerülhetetlenek olyan nagyvárosokban, mint Bogota.

Kolumbia fővárosának polgármestere, Carlos Fernando Galán odáig jutott, hogy arra utasította a város lakosságát, hogy „zuhanyozzanak párosával.”

A veszély azonban túlmutat a zuhanyozáson (egyedül vagy együtt) és a pázsit locsolásán vagy nem locsolásán. A vízhiány által okozott másik kihívás az energiaellátás – különösen azért, mert a vízenergia az ország vezető villamosenergia-forrása.

Figyelembe véve a klímaválság hatásait a világnak ezen a részén, a vízenergia-ipar megpróbál előkészülni a jövőre.

De mi történik, ha a folyók túl alacsonyak lesznek ahhoz, hogy a vízenergia egyáltalán működjön? Ez tragikus lenne, és csak remélni tudjuk, hogy ilyen helyzet soha nem áll elő. De a felborult éghajlati rendszer egyre erősebb hatásai miatt a forgatókönyv nem zárható ki.

MÁR OLVASTAD?

Kicsi a világ? Hogyan függ össze egymással a távoli régiók éghajlatváltozása?
Az Amazonas esőerdője és a Tibeti-fennsík közötti kapcsolatokról szóló új jelentés új megértést ad az egymással összefüggő billenő elemekről és azok veszélyes közeli fordulópontjairól: Kicsi ez a világ.

OLVASD TOVÁBB!

Milyen megoldások lehetnek a vízválságra?

Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a vízenergia-ágazat többet fektetne be más megújuló energiákba. Például napenergiába , szélenergiába és még a hulladékhő hasznosításába is . Az eső hiánya a világ ezen szegletében a felhők hiányának következményei, ami egyben a napsütés bőségét is jelenti. A napenergia még mindig kicsi piac Kolumbiában és a szomszédos országokban, és az ágazatban bőven van lehetőség a beruházásokra és a növekedésre.

A szélenergiában is rengeteg lehetőség rejlik. Az Andok dél-amerikai országaiban rengeteg hegy ideális ilyen szempontból (ha a helyi bennszülött közösségek megfelelő figyelembevételével és azokkal való együttműködéssel fejlesztik) a magasabban fekvő területeken tapasztalható erősebb szelek kiaknázására.

A szélenergia másik kiváló helye közvetlenül az óceán felett van: a tengeri szélenergia több villamos energiát képes termelni, mint a szárazföldön. Környezeti lábnyoma pedig általában kisebb, mint a szárazföldi vízenergia, ami elvágja a folyókat, és hatással van a víz alatti és a szárazföldi élővilágra egyaránt.

Egy olyan ország, mint Kolumbia, amely villamosenergia-termelésének csaknem 70 százalékos energiaforrása a víz, óriási hasznot húzna a fenntartható energiadiverzifikációból. De Kolumbia kitett szárazföldi vízkészletei nem egyedül vannak az aszály okozta sokkhatásokkal .Hasonlóképpen már a régió nagy része tapasztalja a víz egyre inkább szűk rendelkezésre állását.

Ahogy éghajlati rendszereink bizonytalanabbá válnak – az egyre népesebb és iparosodott világunk fenntarthatatlan energiafogyasztásának eredményeként – a tiszta energiaforrások egyre értékesebbé válnak. A fenntartható hasznosítási módok bővítése és diverzifikálása kulcsfontosságú lesz túlélésünk szempontjából.

https://csrhungary.eu/csr_esemenyek/csr-next-merheto-felelosseg-az-esg-utjan/