Növényi DNS-ek gyűjteménye: Magbank az Északi-sarkkörön

981
növényi DNS magbank az Északi-Sarkkörön
Növényi DNS magbank az Északi-Srakörön

Frei Tamás könyvében már olvashattunk a mostani cikktémánkról. Még hozzá kicsit árnyaltabban, az üzlet és a biotechnológiai világcégek összefüggésében is. Ajánljuk mindenki figyelmébe!
A Föld egyik legelhagyatottabb, leghidegebb, legzordabb időjárású tájéka az Északi-sarkkör. Éppen itt a Spitzbergák egyik szigetén őrzik az emberiség túlélésének zálogát: azt a magbankot, amely átmenti az összes földi növény DNS-mintáját az akármilyen messzi jövőbe. Köztük a magyar növények DNS-ét is.

Itt a hómező alatt egy földalatti bunkerben, hosszú folyosók sora  őrzi a Föld összes régiójának növényi DNS-ét.  A tengerszint alatt 130 méterrel, egy hegy gyomrából hasították ki ezeket a járatokat, amelyek hozzáértők szerint az emberi világ legértékesebb komplexumát adják.

Mindennek ellenáll, amit csak a tudásunk és képzeletünk katasztrófaként nyilvántart: az atomrobbanásnak, a meteoritbecsapódásnak és a globális felmelegedés okozta olvadásnak is. Legalább kétszáz évre tervezték.

Növényi DNS Bank a tengerszint alatt

Központi termében, a Katedrálisban, ahol a magok sorakoznak, mínusz 18 Celsius-fok van. A szigetelés olyan, hogy egy esetleges áramszünet beállta után évtizedekig tartana, míg a hőmérséklet elérné a nulla fokot.
Őriznek mintákat Kolumbiából, Costa Ricából, az afrikai Zambiából is. És persze Európából is sokfelől. A Nemzetközi Burgonyaközpontból, Peruból is küldtek magokat.

Az egyik sor Észak-, a másik Dél-Korából érkezett. Ebben a hatalmas projektben minden állam hajlandó együttműködni. Lehet, hogy egyébként szívesen egymás torkának ugranának, de ezt a Katedrálist vállt vállnak vetve építik.

Sokan úgy emlegetik ezt a helyet, mint a végítélet bunkerét, ami érthető, hiszen a XXI. századi növényvilágot menti át, megőrizve annak változatosságát, sokszínűségét.

Szomorú, de máris hasznát vettük ennek a fantasztikus helynek, ugyanis 2015-ben a szíriai harcok miatt át kellett venniük az aleppói veteménybank teljes állományát.

Az ICARDA nevű szervezet, amely az aszály sújtotta vidékek mezőgazdasági művelésének lehetőségeit kutatja, szintén eltett egy sorozatot az aleppói anyagból, hogy ott a közelben is maradjon belőle. Idén februárban tőlük is kaptak egy 15 ezres mintát, amely már a tartalék tartaléka.

A Svalbard barlangot (Svalbard Global Seed Vault) a norvég kormány építtette, és a földi növényvilág sokszínűsége felett őrködő alap (Global Crop Diversity Trust) működteti.

A hatalmas magtár nem véletlenül került a Spitzbergákra. Tervezői azt mondják, hogy ha az emberiség képtelen lesz megállítani a klímaváltozást, és mindkét sarkkör teljes jégtakarója elolvad, ez a hely még akkor is legalább 200 évig a szárazföld része marad.

Ha még nem csatlakoztál közösségi oldalunkhoz,
akkor itt teheted meg!