Miért ártanak a magasabb nyersanyagárak a kistermelőknek?

115
kistermelők helyzete az élelmiszer ellátási láncban
kistermelők helyzete az élelmiszer ellátási láncban

Az áringadozás a kistermelő ellensége. Ez akkor is érvényes, amikor az árak drámaian emelkednek. Éppúgy, mint amikor esnek.

A nyersanyagárak jelenlegi kiugrása és az ukrajnai konfliktus okozta ellátási lánc megszakadása tovább súlyosbítja a világ élelmezési rendszereinek egyenlőtlenségé Amit egyébként már a járvány is komolyan próbára tett. A kistermelők mindig az a csoport, melyet a legérzékenyebben érint az áringadozás.

Világbank adatai szerint összesen 500 millió kistermelő háztartás van. Ez csaknem kétmilliárd ember jelent. A szegény dolgozó felnőttek 65 százaléka a mezőgazdaságból keresi a kenyeret. 

Sokan olyan országokban élnek, akik beleestek az “áruk csapdájába”: azt jelenti, hogy teljes áruexportjuk 60 százaléka vagy több árucikk. Ez különösen sebezhetővé teszi őket a nyersanyagárak instabilitásával szemben.

Ellentétesnek tűnhet, hogy a nyersanyagárak emelkedése ártana az árutermelőknek. A kukoricát, vaníliát vagy kakaót egy-két hektáron termesztő és eladó kistermelő azonban egészen más helyzetben van, mint egy multinak az árucikke. Szerencsések, ha befektetésük kétszámjegyű megtérülését érik el, s a magas árak pedig ezt még megnehezítik.

Ennek számos oka van. Lehet, hogy egy gazdálkodó termésének ára emelkedett, de emelkedtek azok a ráfordítások is – mint például a nitrogénműtrágya és az üzemanyag –, melyek a termesztéssel kapcsolatosak. 
Valójában az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ( FAO ) szerint a ráfordítások inflációja az elmúlt 12 hónapban 6-2 meghaladta a kibocsátási inflációt. A befektetések megtérülése bizonytalan – Továbbra is magasak lesznek az árak, amikor a növények hónapokon keresztül készen állnak a betakarításra? — kevés a gazdálkodó ösztönzése, hogy elkötelezzék magukat egy és közösségeik számára létfontosságú élelmiszerek termesztése mellett.

A kistermelők a fogyasztói azoknak a termékeknek, amelyek a növényeiket hasznosítják. 
A legszegényebb országokban, ahol a legszegényebb kistermelők élnek, a háztartások jövedelmük 60-80 százalékát költik élelmiszerre. Míg a gazdag országokban ez az arány 10 százalék! Ez azt jelenti, hogy az aránytalanul nagy hatással van rájuk, ha az üzletekben emelkednek az árak. Bármilyen pluszt, amit felszámolhatnak a termékeikért, hamarosan felemészti a pénz, amelyet a legtöbb családjuk élelmezésére költenek.

A kistermelők kevésbé tudnak beleszólni az ellátási lánc működésébe?

Egy másik aggodalomra adó ok. Sokan nehezen elérhető területeken élnek és dolgoznak, és alig férnek hozzá a versenypiacokhoz. Az értéklánc végén eladási árukat pedig olyan piaci rendszer határozza meg, amely kívül esik az ellenőrzésükön.

Más szóval: ők árelfogadók , és korlátozott hatalmuk van az ár felfelé alkudására. Nem tud úgy árat emelni, ahogy a kereskedő vagy a márka, amikor a költségek nőnek. És ebben a forgatókönyvben elkerülhetetlen, hogy a nekik fizetett összeg ritkán emelkedik olyan gyorsan, mint ahogy csökken.

Ahol vannak helyi vállalkozások, amelyek méltányosabb megoldást kívánnak fizetni a kistermelőknek, ott őket is több irányból megszorítják. 
Nemcsak a magasabb bemeneti árakkal küzdenek, de nem tudják áthárítani a költségeket a helyi fogyasztókra, hisz azok alig tudnak többet fizetni. Az ellátási lánc problémái, például a tengeri konténerhiány és a késések arra kényszerítik őket, hogy tovább várják, hogy megkapják exportjuk értékét. Viszont nincs pénzáramlásuk ahhoz, hogy újra befektessék a kistermelőkbe.

Stabil jövedelmek nélkül kistermelő családok minimálisan tudják megfizetni gyermekeik tandíját – ami az olyan káros gyakorlatok növekedéséhez vezet, mint a gyermekházasság; és sokak számára éhséget jelent nekik és közösségeik számára. 
Mint mindig, a szegénység társadalmi és politikai instabilitást okoz – ami még tovább súlyosbítja a szegénységet. 

Rövid távon a kormányoknak és intézményeknek fel kell lépniük, és pénzügyi támogatást és támogatást kell nyújtaniuk a kistermelőknek és a helyi agrárvállalkozásoknak. Hogy átvészeljék ezt a mostani krízis helyzetet. 

A nagy multinacionális vállalatoknak arról van szó, hogy gondoskodni kell arról, hogy méltányos piaci árat fizessenek a kistermelőknek terményeikért. 

Az áringadozásokkal szembeni hosszú rugalmassági képesség azonban mélyebb változást igényel. Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak), amelyek a kistermelők javát szolgálják, pénzügyi támogatásra és tisztességes versenyfeltételekre van szükségük ahhoz, hogy nyereségesen terjeszkedjenek a mostani és az új piacokon
A helyi hitelezők azonban gyakran túl kockázatosnak tartják ezeket a vállalkozásokat, ami azt jelenti, hogy nehezen jutnak hozzá a növekedéshez szükséges működő tőkéhez.

OLVASTAD MÁR?
A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG AZ AGRÁRIUM ÖSZTÖNZŐI
2022. július 19-én szervezett CSR Délutánon, a CSR Hungary és a Hipp Termelő és Kereskedelmi Kft. társadalmi felelősségvállalásról és fenntartható mezőgazdaságról szóló eseményén, Hanságligeten a fenntarthatóság és a versenyképesség mint az agrárium ösztönzői téma volt a fókuszban.