2016. szeptember 27-én Nagykanizsa volt a helyszíne az EMVFE, Első Magyar CSR Egyesület CSR Délután programsorozatának, melynek célja helyben cselekedni a felelős üzleti megoldásokért. A rendezvénynek a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza adott helyet.
A CSR (vállalati felelősség és fenntarthatóság) szempontjából sem mindegy, hogy mi jellemzi gazdasági környezetünket. Ezért is érdekes a DUIHK 2018. évi konjunktúra-felmérése
A Német Kamara felmérése szerint az itt működő német cégek kiváló gazdasági helyzetről számoltak be,
hogyan lehetne szigorítani a jogi kereteket azokban az iparágakban, ahol fokozottabban veszélyeztetik az emberek biztonságát. Annak az apropóján, hogy a Toyota gyújtókapcsolójának a problémája emberek életét veszélyeztette
A 2012-es CSR Hungary Konferenciánkon Matthias Narr az SAM Group vezetője (Dow Jones Fenntarthatósági Index) előadásában egy igen érdekes elemre hívta fel a figyelmet.
2010-től számítva egy cég piaci értékének a vizsgálatakor háttérbe szorul a materiális javak értéke, és megnőtt az immateriális javak szerepe. Miért is érdekes ez?
Így az eddig eltelt 9 év konferenciáinak legérdekesebb előadásait (szerkesztett hanganyagok) gyűjtöttük össze 1 digipackba. Ez a Best of CSR Hungary.
Már lehet böngészni az idei CSR Hungary vezető szakmai konferencia programjában.
Ha kíváncsi, mi van a csr/vállalati felelősség elmélete mögött.
2011. november 9-10. CSR Hungary 2011, VAM Design Center.
Németország legrangosabb oktatás innovációs versenyén, a COMENIUS EduMedia Awardon kitüntetést kapott a Tesco élelmiszermentő folyamatát bemutató e-learning tananyaga.
2013. június 19-én - még a nagy nyári hűsölések és szabadságolások előtt - még egyszer találkoztunk a CR Szerda Klubesten. Amiről beszélgettünk: CSR és média egy más szemszögből. CSR Blogunkban hamarosan olvasható az összefoglaló is.
A címben szereplő tényt ezidáig főként a fejlődő országokkal kapcsolatban használták. A múlt héten a CSR Hungary facebookján is felhívtuk a figyelmet egy kis cikkre.
A kis cikk így kezdődött: Európába visszatér a szegénység...A cikk nem említi, hogy ez valójában egy ismert CSR Üzleti Modell, a BOP modell (Piramis üzleti modell) gyakorlata, melyet főként fejlődő országokban használnak. Magyarországon is használható lenne?!
