Világszerte aszályok pusztítanak…

135
Aszályok világszerte
Aszályok világszerte

Az éghajlatváltozás egyre több szárazságot és vízhiányt okoz a világ kontinensein. Észak-Olaszország az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszályával néz szembe, és az Egyesült Államok államainak több mint 43%-a jelenleg is szárazságban szenved.
Egy új ENSZ-jelentés szerint 2000 óta csaknem harmadával nőtt az aszály gyakorisága és időtartama. Az ENSZ szerint az egyik fő megoldás a föld helyreállítására, regenerációja.
Például a mezőgazdasági erdőgazdálkodásra és a hatékonyabb öntözési rendszerekre való fokozottabb összpontosítás lehetne.

A Pó, Olaszország leghosszabb folyója. A történelem során létfontosságú közlekedési csomópont volt, és segítette az ország északi részét ipari erőművé fejlődni. De a „folyók királya” most kiszárad a súlyos aszályos időszakok miatt. Szakértők szerint csaknem három méterrel a nulla szelvénymagasság alatt van, ami jelentősen elmarad az évszakos átlagtól.

Az olasz kormány július elején öt régióban rendkívüli állapotot hirdetett ki az elmúlt 70 év legrosszabb szárazsága miatt. Olaszország lakosságának körülbelül egyharmada (17 millió ember) a Pó környékén él. Valamint az ország sertéseinek és szarvasmarháinak több mint fele.

A szárazság veszélyeztette az olívaolaj és a rizottó rizs utánpótlását, ami akár 50%-kal is megemelheti az árakat .– írja a The Guardian. 
„Két oka van ennek a vízválságnak: az egyik az elmúlt három év csapadékhiánya. A másik a hőmérséklet általános emelkedése. Kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás kikerülhetetlen.” – mondta Mario Draghi olasz miniszterelnök is.

Több európai országot is fenyeget a szárazság

A szomszédos Franciaország a legrosszabb szárazságot éli meg az 1958-as rekordok kezdete óta. Az ország nagy részén vízügyi korlátozások vannak érvényben. A kukorica betakarítása várhatóan csaknem 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben a Földművelésügyi Minisztérium.

Portugáliában a legmelegebb július volt a rekordok kezdete óta. Az ország 99%-át súlyos vagy szélsőséges szárazság sújtja. Az IPMA meteorológiai szolgálata szerint az átlaghőmérséklet valamivel meghaladta a 40°C-ot. Csaknem három fokkal magasabb a tipikus júliusi átlagnál.

Románia mintegy 75%-át sújtja a szárazság. Az ország gabonatermése az előrejelzések szerint 30 millió tonnával csökken.

Anglia egyes részein még északabbra is szárazságot hirdettek , ami várhatóan a vízhasználat korlátozásához vezet. 
A National Drought Group szerint 2050-re egyes folyókban akár 80%-kal kevesebb víz lehet nyáron, és a hőmérséklet akár 7 fokkal is melegebb lehet az éghajlatváltozás következtében. 
Júliusban az Egyesült Királyság egyes részein a hőmérséklet először lépte át a 40°C-os határt. A BBC jelentése szerint az év első hat hónapja volt a legszárazabb Angliában 1976 óta.

Magyarország ugyanúgy érintett az aszály kapcsán, mint más ország.

Szárazság a világ más kontinensein is

A FAO figyelmeztetett, hogy Afrika szarván az elmúlt több mint 40 év legrosszabb aszályát éli meg. Több mint 18 millió embert fenyeget súlyos éhezés Etiópiában, Szomáliában és Kenya egyes részein.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) azt állítja , hogy az aszály minden más kontinensnél jobban érinti Afrikát. A „Downing by Numbers” című nemrégiben közzétett jelentésében a globális összesség 44%-át teszi ki.

Ezekben az országokban négy egymást követő évben az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Ez pusztító hatással volt a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre. A FAO vészhelyzeti segélyezési és enyhítési tervet indított. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége, az UNHCR 42,6 millió dollárért folyamodik, hogy életmentő segítséget nyújtson a régióban a szárazság által sújtott embereknek.

Az Egyesült Államok több mint 43%-a volt szárazságban július végén  derült ki a kormány Nemzeti Integrált Aszály Információs Rendszeréből. Azt írja, hogy [a közzététel időpontjában] több mint 130 millió embert sújt jelenleg az aszály, valamint 229 millió hektárnyi termést. Az Egyesült Államok gazdasága a becslések szerint 249 millió fontot veszített az aszály és a kapcsolódó terméskiesések miatt az ENSZ szerint.

Az ENSZ szerint 2000 óta az aszályok gyakorisága és időtartama közel harmadával nőtt világszerte.
A Drought in Numbers, 2022 szerint az éghajlati válság előidézi ezt. A jelentés szerint jelenleg világszerte több mint 2,3 milliárd ember küzd vízhiánnyal. Bár az aszályok a természeti katasztrófáknak csak 15%-át teszik ki, 1970 és 2019 között 650 000 ember halt meg. Az elmúlt 100 év során több mint 10 millióan haltak meg a súlyos aszályok következtében.

A jelentés kitér arra is, hogy 2050-re a szárazság a világ népességének több mint 75%-át érintheti. Akár 5,7 milliárd ember élhetne vízhiányos térségekben évente legalább egy hónapig, és több mint 215 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát az aszály és más éghajlatváltozással összefüggő tényezők miatt.

Forrás:Weforum