A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet bejelentésétől kezdve figyelemmel kíséri a gazdasági környezet változásait és a fővárosi KKV-k reakcióit, hogy támogathassa a vállalkozások fennmaradását és veszteségeik minimalizálását. Ezért a BKIK felmérést végzett a budapesti vállalkozások körében.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) folyamatos tájékoztatás, érdekképviselet mellett elkészítették a budapesti vállalkozások körében végzett kutatásuk második fázisát, hogy folytonos és pontos képet kapjunk arról, hogyan érinti őket a koronavírus okozta válság. Hogyan reagáltak a kialakult helyzetre? Milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe? A felmérés arra is kitért, hogy milyen állami segítségre van szüksége a cégeknek, illetve milyen lenne a fogadtatása a BKIK által kidolgozott gazdasági javaslatcsomagnak.
Az átfogó kutatás során 21 piaci ágazatból összesen 3440 fővárosi céget kérdeztek meg. Ezek 80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt.
Rövidtávú hatások: keresletcsökkenés és megszorítások
A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93%) negatív hatással volt. Nyertes iparágakról gyakorlatilag nem beszélhetünk. A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a szállás/turizmus, a személyszállítás/taxi, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves osztály, a szépségipar, a művészet/szórakoztatás/kultúra/sport/szabadidő és a gépipar voltak.
Különösen aggasztó az a tény, hogy minden ötödik vállalkozás értékelte nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak a helyzetét. A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát. Míg 36 százalékuknál a munkakörülmények átalakulása, 22 százalékuknál pedig a külföldi kereslet csökkenése a legsúlyosabb károsító tényező.
A legsérülékenyebbek a mikrovállalkozások
A legsérülékenyebbek a mikrovállalkozások, amelyek sokszor családi vállalkozás keretében működnek. Jelentős részük csak 1-2 főből áll, és minimális tartalékokkal rendelkeznek.
A kevésbé érintett cégek a nagyobb vállalkozások köréből kerülnek ki, akiknek pénzügyi stabilitása lényegesen jobb, de az eredmények alapján egy elhúzódó válság akár a közepes vállalkozások jelentős részét is bajba sodorhatja.
Túlélés? De hogyan?
A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés. A leggyakoribb – részben kikényszerített, részben önkéntes – válságreakció a vállalkozás részleges, esetleg teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt. Ez leginkább az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, illetve a kereskedelmi és kézműipari tagozathoz tartozó cégek esetében fordult elő (a leginkább érintett szektor a szépségipar volt, ahol a vállalkozások 79%-a kényszerült erre a lépésre).
A munkaidő és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett (14%), de voltak, akik fizetés nélküli (17%) vagy fizetett (10%) szabadságra küldték az alkalmazottakat. A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették.
Várakozások a közeljövőre
A jövőt illetően a vállalkozások egy legjobb és egy legrosszabb szcenárióra vonatkozó becslést is adtak. A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a cégek alapvetően borúlátóak: a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra és a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok szintén a kisebb, 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek: ők 15-46%-os elbocsátási arányt, és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés/munkaidő csökkentést jósolnak.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fővárosi cégek nagyon kevés tartalékkal rendelkeznek. Ez meglehetősen instabil likviditási alapot biztosít számukra ebben a hasonló rendkívüli helyzetben: 16 százalékuknak már most elfogytak a tartalékai. További minimum 4 hónapig sem enyhülnek a korlátozó intézkedések, akkor segítség nélkül már a vállalkozások kétharmada maradna tartalék nélkül. Hat hónapnál hosszabb válság esetén a budapesti vállalkozásoknak már alig 8 százaléka lenne arra képes, hogy önerőből fenntartsa magát.
Sok cég túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás – ezt tükrözik a finanszírozási forrásokra vonatkozó válaszok. A saját tartalékon és állami támogatáson túl legtöbben hitelfelvételben gondolkodnak és kintlévőségeik beérkezésével számolnak.
Elvárt intézkedések
A vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, amely által vagy plusz bevételekhez juthatnak (például vissza nem térítendő támogatás vagy – a németországi Kurzarbeit mintájára – egy, a rövidített munkaidő miatt kieső bérek pótlását szolgáló folyamatos juttatás formájában). Vagy mentesülnek a fizetési kötelezettségeik alól (járulékok és adók csökkentése, elengedése, hitelmoratórium, bérleti díjak átvállalása).
A BKIK által kidolgozott és az MKIK, valamint a Kormány részére átadott stratégiai javaslatcsomag egy Nemzeti Válságkezelő Központ létrehozásán alapul. Ez a cégek felé nyújtandó támogatásokat koordinálná. A központ létrehozásának támogatottsága igen magas a fővárosi vállalkozások körében (70 százalék).
A javasolt támogató intézkedések közül legnagyobb érdeklődés a SZÉP kártyán havi 100 ezer forintig adómentesen adható jövedelmek iránt mutatkozik – ezt a cégek fele hasznosnak tartaná.
Az állam által támogatott áron megvásárolható követelések érthető módon azon vállalkozások figyelmét keltették fel leginkább, amelyeknek vannak behajtatlan követeléseik: közülük minden második cég elgondolkodna a szolgáltatás igénybevételén. Ezen túl a generációváltást szorgalmazó állami szerepvállalást is minden harmadik fővárosi cég hasznosnak tartja
