Klímaváltozás-a koronavírus miatti átmeneti leállás javította a levegőminőséget

365
Koornavírus-klímaváltozás
Klímaváltozás-koronavírus

A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, iparvidékek fölött. A zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett. Az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert e gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező. Egy világjárvány környezeti hatásai.

A koronavírus pozitív hatása a levegőminőségre

A koronavírus-világjárvány miatti karanténintézkedések miatt annyira kitisztult a levegő az északi indiai államban, Pandzsábban, hogy Jalahandar városából látható lett a Himalája Dhauladhar-vonulata. A vonulat az Alacsony-Himalája része, legmagasabb csúcsa az 5982 méteres Hanuman Tibba. A hírben önmagában nem az az érdekes, hogy egy jelentős hegyvonulat látható egy légvonalban 140 kilométerre levő városból – a hegység korábban is fotózható volt Dzsálandhárból, de csak a csúcsok és csak esőzés után. Most viszont a több mint 300 km hosszan elnyúló vonulat alacsonyabb fekvésű régiói is kivehetők voltak

„A tartósan kedvezőtlen levegőminőség a WHO kimutatása szerint évente több millió ember idő előtti halálozásában játszik szerepet – magyarázza Bozó László meteorológus, az MTA Földtudományok Osztályának elnöke.

Globális mértékű korlátozások az ipari termelésben és a közlekedésben

A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. Légkörtudományi szakemberek számítógépes modellkísérletekkel már korábban bizonyították az antropogén kibocsátás meghatározó jelentőségét a levegőkörnyezet állapotának alakításában. A mostani rendkívüli helyzetben viszont mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri NO2 és PM2,5 koncentrációja szignifikánsan csökkent.

A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak. A nagyságrendileg 10–100 év közötti légköri tartózkodási idejű, antropogén forrásokból is kibocsátott üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid – légköri koncentrációját azonban valószínűleg nem befolyásolja számottevően a jelenlegi helyzet.

Kevesebb a nitrogén-oxid

Vuhan levegőszennyezettségének a változása
Vuhan levegőszennyezettségének a változása

A járványvédelmi intézkedések legszembetűnőbb és leggyorsabban észlelhető környezeti következménye a légszennyezés csökkenése. A járvány által elsőként érintett országban, Kínában a jó levegőminőséggel jellemzett napok aránya a pekingi ökológiai és környezetügyi minisztérium összesítése szerint 337 városban 11,4%-kal növekedett. A légszennyezés csökkenése már a februári mérési adatokból is látható volt. A NASA Goddard Űrközpont levegőminőséggel foglalkozó kutatói szerint Kelet- és Közép-Kínában február negyedik hetére 10–30%-kal csökkent a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a 2005–2019-es évek hasonló időszakában mért átlagához képest.

A csökkenéshez részben hozzájárultak a szigorodó környezetvédelmi standardok is, az idén január 25-ére eső holdújév miatti szokásos szünet, de nagyobbrészt a karanténintézkedések következménye. A NO2 koncentrációjának csökkenése előbb Vuhan városában és közvetlen környezetében, később, fokozatosan az egész országban megfigyelhető volt. „Most láttam először egy adott történéshez kapcsolódóan ilyen nagy területre kiterjedő és ilyen drámai NO2-csökkenést” – mondja Fei Liu, a Goddard Űrközpont légkörfizikus munkatársa.

  Tisztább lett a levegő a Pó völgyében

A nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése Európában is mérhető volt. Az Európai Űrügynökség, az ESA Sentinel–5 műholdjával rögzített adatokból látható, hogyan csökkent Olaszország északi része, a Pó folyó völgye fölött a légszennyezés. „Van némi változékonyság az adatsorban a felhőborítottság és az időjárási változások miatt, de meg vagyunk győződve róla, hogy a csökkenést a kisebb járműforgalom és a csökkent ipari aktitivitás okozta” – mondja Claus Zehner, az ESA Sentinel–5 küldetésvezetője. Az animáción január 1. és március 11. között követhető, hogyan csökken a légszennyező gáz koncentrációja (a TROPOMI mérőberendezés adatai).

Párizsban jelentős volt a visszaesés, de Budapest is felkerült a térképre

Szintén a TROPOMI segítségével végeztek átfogó levegőminőség-elemzést az utóbbi hónapokban a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatói. Eredményeik azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid-kibocsátás Európa-szerte csökkent március 13. és április 13. között. Ahogy a járványügyi intézkedések sorra életbe léptek, és éreztetni kezdték hatásukat.

A holland kutatók Milánót, Madridot, Rómát és Párizst emelik ki, ahol 47, 48, 49, illetve 54%-kal csökkent a koncentráció 2019 március–áprilisának átlagához képest. Megfigyelhető a komoly koncentrációcsökkenés Barcelona környékén is. Továbbá például Frankfurt és Stuttgart környékén, Prágában, Bécsben, keletebbre Krakkó vidékén, délkeletre a budapesti agglomerációban, délre Belgrád környékén, majd keletre fordulva a romániai Krajovában és Bukarestben, délen pedig Athén környékén. Nagyon szembetűnő a változás a Földközi-tenger afrikai partvidékén is: Algírban tavaly ilyentájt sokkal szennyezettebb volt a levegő, mint jelenleg.

Forrás: MTA/Sipos Géza