Telenor Hipersuli – felmérés a digitális kultúráról

95

Telenor-Hipersuli

A Hipersuli program neve szakmai körökben ismertnek mondható, azonban a program összetettsége és szakmai mélysége ez idáig nem kapott nagy hangsúlyt a nagy nyilvánosság előtt. Most, a modell projekt első félévének sikeres lezárásakor az eddig felgyülemlett tapasztalatokat osztja meg a Telenor.

Mi a Hipersuli?
A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli 2015 májusában indult 5 iskola 15 osztályában, 354 gyermek és 32 pedagógus bevonásával. A modellprojektet már a 2013/14-es tanévben egy 1 osztályos pilot előzte meg, így a szakértők a rendelkezésre álló tapasztalatokkal vághattak bele az ország különböző térségeiben élő gyermekek digitális oktatásának fejlesztésébe. A Hipersuli megvalósításában a Telenor oktatási célokra is alkalmas digitális eszközökkel ? nagy kijelzős, billentyűzettel rendelkező táblagépek ? és Hipernet hozzáféréssel látja el a szakmai alapon kiválasztott intézményeket, a részt vevő pedagógusok számára pedig együttműködő partnere, a Microsoft segítségével a megfelelő pedagógus-képzési programokat is biztosítja. A Hipersuli célja, hogy a pedagógusok mély szakmai bevonásával a digitális oktatás területén úttörő módon alkalmazza a technológiai eszközöket és feltárja a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumait, a jövőben az oktatás bármely szereplője számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön és osszon meg.

A Hipersuli Programhoz kapcsolódóan a Telenor a Digital Identity Agency munkatársaival tudományos kutatás keretében hatásmonitoring vizsgálatot végez. Ennek részekén fókuszcsoportos az első kutatás (a diákokkal, szülőkkel és tanárokkal), kérdőíves felmérés (a diákokkal, szülőkkel és tanárokkal) és pszichológiai teszt (a diákokkal) is készült a Hipersuli indulását követő első hónapokban.

Suzanne Benn-Dianne Bolton: CSR iránytű - alapfogalmak, kulcskoncepciók
Kattintson a csr könyv részleteihez!

A Hipersuli Program első hatásmonitoringja
A kutatás első fázisában azt vizsgálták, hogy a résztvevők milyen elvárásokat fogalmaztak meg előzetesen a programmal kapcsolatban, továbbá milyen félelmek, aggályok voltak bennük az újszerű módszerrel, illetve az oktatásban alkalmazott internethasználattal szemben, általánosságban. A táblagép oktatásban való használatával kapcsolatos attitűdöket a fókuszcsoportos kutatás mérte fel, majd ezt követően a kérdőíves kutatás árnyalta a képet. A pszichológiai kutatás a diákok képességeit mérte fel, mely a program végén egy összehasonlítás alapját fogja képezni.

Táblagéppel izgalmasabb a tanulás
A megkérdezett gyerekek 66%-a szívesebben készül azokra a tanórákra, amelyeken táblagépet használhat, 49%-uk élvezetesnek tartja az azzal való tanulást. A tabletes tanórák a diákok bevallása szerint izgalmas (43%), változatos (40%), viszont játékosnak csak a diákok harmada (34%) tartja azt, viszont 22%-uk számára a táblagép egy-egy tantárgy iránt is felkeltette az érdeklődést.

A gyerekek többsége (55%) szerint a Hipersuli programban használt táblagép könnyen kezelhető, élvezetes vele tanulni (49%), kifejezetten gyorsnak pedig 43%-uk tartja a működését. Otthon a diákok 82%-a szokott az órákra való felkészüléshez információkat keresni az internetről, 53%-uk fotókat vagy videókat kutat fel a neten, 26%-uk chaten vagy e-mailen keresztül az osztálytársakkal egyeztet a tanulnivalókról, 21%-uk pedig online kapcsolaton keresztül együtt tanul a többiekkel.
A diákok több mint 50%-a saját táblagéppel is rendelkezik, 83%-uknak pedig van okostelefonja, 47%-uk laptopot, 37%-uk, asztali PC-t is használhat otthon. A játékkonzol és az okostévé ritkább, a gyerekek 31 és 25%-a fér hozzá otthon ilyen eszközökhöz.

A szülők szerint a digitális képességekkel több esélyt kapnak gyermekeik
A szülők többsége (86%) bizakodva áll a Hipersuli programhoz azzal a reménnyel, hogy gyermekük jobb esélyekkel indul az életben, ha korán elsajátítja az infokommunikációs eszközök használatát. A szülők 90 százaléka arról számolt be, hogy gyermeke élvezi a hipersulis táblagép használatát, és a családok 33%-ában a Hipersuli program nélkül nem juthatott volna ilyen készülékhez.

Emellett az újdonságoktól való félelem is megmutatkozik elég sok szülőben: 50%-uk a hagyományos tanulás háttérbe szorulását tartja aggályosnak, 60%-uk pedig attól, hogy a táblagépek miatt romolhatnak a gyerek kézírási képességei, és ugyanennyien félnek számítógép-, vagy internetfüggés esetleges kialakulásától.

A legtöbb gyerek tud a veszélyekről ? a szülők már kevesebben
Míg a megkérdezett gyerekek 60%-a számolt be arról, hogy érte már valamilyen negatív hatás ( például vírus, fenyegetés, csúfolás), míg a szülőknek csupán 50%-a szerzett tudomást ilyesmiről. Ez azt mutatja, hogy bár a gyerekek elég sok kellemetlenséget megbeszélnek szüleikkel, egyes dolgokat inkább kortársaikkal vitatnak meg.

A diákok 26%-a valamilyen mobil eszközön egész nap online, csupán 17%-uk nem internetezik napi szinten, alkalmanként pedig gyakorlatilag mindegyikük. Napi 1 órát vagy kevesebbet 16%, 1-3 órát 28%, 3-5 órát 14% tölt közülük az interneten. Válaszaik alapján a gyerekek 48%-a mindennap használ közösségi oldalt, 86%-uk pedig alkalmanként teszi ezt. A diákok legtöbbje (76%) regisztrálva van a Facebookra, 32%-uk az Instagramon, 26%-uk pedig a megsemmisülő üzenetek küldését biztosító Snapchatet használja, 17%-uk pedig a Twitter mikroblog-szolgáltatást. A Facebook egyébként a szülők és a tanárok körében is népszerű: előbbiek 78%-a, utóbbiak közel 75%-a van jelen a közösségi oldalon.

A szülők szerint minden ideálisabb
Míg a szülők beszámolói alapján a családok 83%-ában kötik szabályokhoz a gyerekek internetezését, a diákok beszámolói szerint valójában csak a családok 47%-ában szabják meg valamilyen módon a világháló használatát.

Hasonló a helyzet a szülőkkel közös offline tevékenységekkel: míg a szülők 56%-a vallotta, hogy naponta szervez ilyen szabadidős programot a gyerekkel, a diákok kevesebb mint 25%-a számolt be erről.

A szülőkkel közös online tevékenység is eltérést mutat: a szülők 85%-a állítja, hogy szokott együtt netezni a gyerekkel, a gyerekeknek azonban csak 58%-a számol be hasonlókról. A legnépszerűbb családi internetes tevékenység az online videózás (62%), a közös Skype-olás ismerősökkel (47%), illetve a videojátékozás (40%).

Összességében elmondható, hogy a program összes résztvevőjében voltak aggodalmak és félelmek induláskor, de főként a pedagógusok számára jelentett ez kihívást. Számos nehézséget kellett leküzdeniük, a technikai akadályoktól kezdve, a tananyagok beszerzésén át, az eszköz flott alkalmazásának elsajátításáig. Kétségkívül nekik jelenti ez a legtöbb plusz munkát, és energia-befektetést, így az ő támogatásukban van a projekt sikerének kulcsa.

A diákok vonzalma a digitális eszközökhoz igen magas fokú. Ezt a vonzalmat az oktatás területén is célszerű kihasználni, hogy az eszközhasználatban az oktatás is nagyobb szerepet kaphasson. A fókuszcsoportos kutatások során a diákok számos olyan ?trükköt? lepleztek le, amelyeket akkor alkalmaznak, amikor szüleik nem engedélyezik nekik az internetezést, ők azonban mégis élni akarnak a lehetőséggel:

A kutatást 2015/16-os tanév végén ismétli meg a szervezet, a 0 pontos felméréssel azonos mintán, így pontosabban is kimutatható a digitális oktatási eszközök alkalmazásának hatása, eredményei, a program fejlesztésének és mások által történő alkalmazásához szükséges következtetések vonhatók le.