Ambiciózus célokat tűztek ki a világ összes korallzátony-rendszerének felmérésére erre a nyárra az űrből származó műholdas képalkotás segítségével.
Tudjuk, hogy a korallzátonyok rendkívül fontosak a tengeri biológiai sokféleség szempontjából. Az összes tengeri faj egynegyedét “elszállásolják”, és legalább egymilliárd ember számára biztosítanak élelmet, megélhetést, biztonságot és kikapcsolódást.
De egy dolog, amelyet még nem teljesen értenek ,az az hogy egyes korallfoltok az Atlanti-óceán déli részén miért bizonyultak ellenállóbbnak az éghajlatváltozással szemben.
Az Allen Coral Atlas projekt (ACA), amelyet a Microsoft néhai társalapítója, Paul Allen hozott létre, ezen rejtélyek megoldására vállalkozott.
Allen, aki maga is lelkes búvár volt, sajnos 2018-ban meghalt, de öröksége az ACA-ban él tovább.
„Technológusként [Allen] óriási adathiányokat érzékelt, és arra kért minket, hogy kitaláljuk, miként alkalmazhatjuk a műholdas képek egyre növekvő elérhetőségét a világ korallzátonyainak feltérképezésére és nyomon követésére. ”- mondja Paulina Gerstner, az Allen Coral Atlas programmenedzsere.
“Célunk, hogy a természetvédelem helyreállítását és védelmét sokkal könnyebbé, megfizethetőbbé és gyorsabbá tegyük a világ minden természetvédője számára” – teszi hozzá.
Hogyan működik az Atlasz a korallzátonyokért?
Az atlasz, amelyet bárki online megtekinthet, műholdas képalkotási technológiával készül. A korallzátonyok nagy felbontású képeinek előállításához. A képeket ezután részletes térképekké dolgozzák fel. A projekt kulcsa, hogy lehetővé teszi a természetvédők számára, hogy egy bizonyos ideig összehasonlítsák a korallzátonyok egészségét, és megértsék a zátonyok által gyakorolt hatást.
Így a tudósok több ismeretet fognak szerezni az Atlanti-óceán déli részén található olyan korallzátonyokról, amelyek „menekülteket” alkottak. Ezek olyan korallzátonyok, amelyek természetesen jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak, mint az Indiai-csendes-óceáni és a Karib-tenger térségének a korallzátonyai. Ezek a “foltok” rejthetik a klímaváltozás további hatásainak enyhítésének titkát.
Mi a helyzet a korallfehérítéssel?
A korall valójában egy apró állat, amely védelem céljából kalcium-karbonátot választ ki. Az éghajlatváltozás miatti szennyezés, túlhalászás és hőhullámok veszélyeztetik a korallzátonyok létét. Emiatt kerül sor a fehérítésre A korallok kiűzik a mikroszkopikus szimbiotikus algákat a szöveteikből. Ez a korallt fehérré változtatja, ezért fehérítésnek nevezik.
Az UNEP kiképzi a part menti területek tisztviselőit, hogy használják az atlaszt, és támogassák a korallzátonyaink védelmét szolgáló, tájékozott politikák kidolgozására irányuló erőfeszítéseket.
A projektet finanszírozó Vulcan mellett további partnerek a Queenslandi Egyetem, a Planet Inc., az Arizonai Állami Egyetem és a National Geographic Society.
