Kulcsgondolatok a CSR Hungary 2015 konf-ról

842

Megígértük, hogy a 2015. november 04-ei CSR Hungary 2015 Konferencia kulcsgondolatait összegző cikkek formájában közreadjuk. Íme az első rész! Dr Lenner Ákos Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár és dr. Fülöp Sándor, ügyvéd, jogász (2008-2011 között a Jövő Nemzedékek ombudsmanja volt) gondolatai.

dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) CSR Hungary 2015
dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) CSR Hungary 2015

Dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) hangsúlyozta:
?A globális trendekkel összhangban a kormányzat komoly elköteleződését jelzi az elektromobiltás mellett az is, hogy forrást is biztosít e területhez: a széndioxid kvóta jelentős bevételrészét erre kívánja fordítani. Nem csak az idén, hanem az elkövetkezendő években is. Tanulmányozva a norvég és észt példákat. A vállalati felelősségvállalásnak (CSR) fontos részévé válhatna az is, hogy a nagyvállalatok esetében a vállalati flotta, a vállalati közlekedés az elektromobilitás mellett tenné le a voksát. Ezt a folyamatot támogatja a kormányzat a nyáron elfogadásra került Jedlik Ányos csomaggal, a különböző jogszabály változásokkal, melyek 2016 január 1-től lépnének életbe. Egyrészt a támogató szándékot jelzi a kormányzati infrastruktúra fejlesztése ( sűrűn elhelyezett töltőállomások..), másrészt a jövőben elfogadott jogszabályok is megkönnyítik az elektromos járművekhez való jutást és azok használatát. Nincs cég, gépjármű adó, parkolási kedvezmények illetnék meg ezeket a járműveket.

Így a csökkenő üzemanyag és adóköltség mellett, ha a vállalatok még saját töltőállomást (okat) is biztosítana saját környezetében, melyek mások számára is használhatóak lennének, akkor látható, érzékelhető hatása lenne ennek a makrokörnyezetre. A nagyvárosi közlekedésben az alternatív megoldások (autó megosztás, szénhidrogénre alapozva, alternatív üzemanyagok használata stb.) csökkentik a káros anyag szennyezettséget, a zsúfoltságot, a zaj mértékét.
Összegezve az energiafüggőség és környezeti okból is a kormányzat katalizátora kíván lenni az elektromobilitás elterjesztésében. A vállalatok számára pedig egy valós társadalmi igény megoldásához támogató jogszabályok készülnek a kormányzat részéről.”

Fülöp Sándor jogász, ügyvéd (2008-2011 között a Jövő Nemzedékek ombudsmanja
Fülöp Sándor jogász, ügyvéd (2008-2011 között a Jövő Nemzedékek ombudsmanja

Fülöp Sándor, ügyvéd és jogász, a 2008 és 2011 között a Jövő Nemzedékek ombudsmanja
Mi történt a New-Yorki székház alagsorában? Mekkora az esély arra, hogy a Fenntartható Fejlesztési Célok megvalósulnak?

“A Milleniumi Fejlesztési Célok egy rendszer kritikájaként született meg. A fáma szerint 2000-ben a New-Yorki ENSZ Székház alagsorában. Egy olyan rossz kompromisszumok alapján, hogy a társadalmi értékek szabadon átválthatóak gazdaságivá. Viszont a 8 cél, annak ellenére, hogy az emberi és gazdasági kérdések háttérbe szorultak, mégis csak egy jó kezdést jelentenek a továbbhaladáshoz.

Az új Fenntarthatósági Célok ígéretes rendszerszemléletet tükröznek. A Célok rögzítését nemzetközi konzultáció előzte meg. Magyar részről büszkék lehetünk arra, hogy az ENSZ szövegezésért felelős munkacsoport társelnöke volt Kőrösi Csaba ENSZ nagykövetünk, aki ma a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának a vezetője, valamint a munkacsoport munkájában részt vett Zilinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájának a vezető munkatársa is.A nemzetközi elismerést jelzi, hogy a szövegezést szinte változtatás nélkül elfogadták. A végrehajtás esélyei most már az ellenőrző indikátorok és a céllista finanszírozásán múlik.

Néhány témát kiemelve a Fenntartható Fejlesztési Célok listájáról.
Szegénység és éhség.
A szegénység egy olyan komplex csomag, mely magában foglalja a jogi, környezeti, oktatási helyzetet is.
És egy érdekes tény, hogy többen éheznek, mint akik mélyszegénységben élnek.
Ugyanakkor vészesen csökken a termőtalaj, melyek a kemikáliáktól kimerülnek.
A nemek közötti egyenlőség (társ-lag, jogilag, kultúra…) kiemelt probléma. Úgy mondják, hogy a XXI. század a nők százada lesz. Olyan képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek a hölgyek ? mint például a hálózatépítő készség, több mindenre való koncentrálás- , mely az üzleti siker alapját is képezheti. Van olyan vállalkozás, mely csak nőkkel köt üzletet, mert ők azok, akik komolyan veszik a kölcsön visszafizetését. Új elemek a város, a fenntartható fogyasztás, a korrupció témaköre.

Kérdés, hogy milyen esélyei vannak az új Fenntartható Fejlesztési Célok megvalósításának…
A 17 cél egymással összefüggő rendszert alkot. Külön-külön az elemek nem működnek. Nem kötelező jog, de szokássá válhat, hisz a finanszírozást nemzetközi bankok közvetítik és a folyamatot környezeti hatás elemzés is kíséri.”