Megígértük, hogy a 2015. november 04-ei CSR Hungary 2015 Konferencia kulcsgondolatait összegző cikkek formájában közreadjuk. Íme az első rész! Dr Lenner Ákos Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár és dr. Fülöp Sándor, ügyvéd, jogász (2008-2011 között a Jövő Nemzedékek ombudsmanja volt) gondolatai.
Dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) hangsúlyozta:
?A globális trendekkel összhangban a kormányzat komoly elköteleződését jelzi az elektromobiltás mellett az is, hogy forrást is biztosít e területhez: a széndioxid kvóta jelentős bevételrészét erre kívánja fordítani. Nem csak az idén, hanem az elkövetkezendő években is. Tanulmányozva a norvég és észt példákat. A vállalati felelősségvállalásnak (CSR) fontos részévé válhatna az is, hogy a nagyvállalatok esetében a vállalati flotta, a vállalati közlekedés az elektromobilitás mellett tenné le a voksát. Ezt a folyamatot támogatja a kormányzat a nyáron elfogadásra került Jedlik Ányos csomaggal, a különböző jogszabály változásokkal, melyek 2016 január 1-től lépnének életbe. Egyrészt a támogató szándékot jelzi a kormányzati infrastruktúra fejlesztése ( sűrűn elhelyezett töltőállomások..), másrészt a jövőben elfogadott jogszabályok is megkönnyítik az elektromos járművekhez való jutást és azok használatát. Nincs cég, gépjármű adó, parkolási kedvezmények illetnék meg ezeket a járműveket.
Így a csökkenő üzemanyag és adóköltség mellett, ha a vállalatok még saját töltőállomást (okat) is biztosítana saját környezetében, melyek mások számára is használhatóak lennének, akkor látható, érzékelhető hatása lenne ennek a makrokörnyezetre. A nagyvárosi közlekedésben az alternatív megoldások (autó megosztás, szénhidrogénre alapozva, alternatív üzemanyagok használata stb.) csökkentik a káros anyag szennyezettséget, a zsúfoltságot, a zaj mértékét.
Összegezve az energiafüggőség és környezeti okból is a kormányzat katalizátora kíván lenni az elektromobilitás elterjesztésében. A vállalatok számára pedig egy valós társadalmi igény megoldásához támogató jogszabályok készülnek a kormányzat részéről.”
Fülöp Sándor, ügyvéd és jogász, a 2008 és 2011 között a Jövő Nemzedékek ombudsmanja
Mi történt a New-Yorki székház alagsorában? Mekkora az esély arra, hogy a Fenntartható Fejlesztési Célok megvalósulnak?
“A Milleniumi Fejlesztési Célok egy rendszer kritikájaként született meg. A fáma szerint 2000-ben a New-Yorki ENSZ Székház alagsorában. Egy olyan rossz kompromisszumok alapján, hogy a társadalmi értékek szabadon átválthatóak gazdaságivá. Viszont a 8 cél, annak ellenére, hogy az emberi és gazdasági kérdések háttérbe szorultak, mégis csak egy jó kezdést jelentenek a továbbhaladáshoz.
Az új Fenntarthatósági Célok ígéretes rendszerszemléletet tükröznek. A Célok rögzítését nemzetközi konzultáció előzte meg. Magyar részről büszkék lehetünk arra, hogy az ENSZ szövegezésért felelős munkacsoport társelnöke volt Kőrösi Csaba ENSZ nagykövetünk, aki ma a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának a vezetője, valamint a munkacsoport munkájában részt vett Zilinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájának a vezető munkatársa is.A nemzetközi elismerést jelzi, hogy a szövegezést szinte változtatás nélkül elfogadták. A végrehajtás esélyei most már az ellenőrző indikátorok és a céllista finanszírozásán múlik.
Néhány témát kiemelve a Fenntartható Fejlesztési Célok listájáról.
Szegénység és éhség.
A szegénység egy olyan komplex csomag, mely magában foglalja a jogi, környezeti, oktatási helyzetet is.
És egy érdekes tény, hogy többen éheznek, mint akik mélyszegénységben élnek.
Ugyanakkor vészesen csökken a termőtalaj, melyek a kemikáliáktól kimerülnek.
A nemek közötti egyenlőség (társ-lag, jogilag, kultúra…) kiemelt probléma. Úgy mondják, hogy a XXI. század a nők százada lesz. Olyan képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek a hölgyek ? mint például a hálózatépítő készség, több mindenre való koncentrálás- , mely az üzleti siker alapját is képezheti. Van olyan vállalkozás, mely csak nőkkel köt üzletet, mert ők azok, akik komolyan veszik a kölcsön visszafizetését. Új elemek a város, a fenntartható fogyasztás, a korrupció témaköre.
Kérdés, hogy milyen esélyei vannak az új Fenntartható Fejlesztési Célok megvalósításának…
A 17 cél egymással összefüggő rendszert alkot. Külön-külön az elemek nem működnek. Nem kötelező jog, de szokássá válhat, hisz a finanszírozást nemzetközi bankok közvetítik és a folyamatot környezeti hatás elemzés is kíséri.”