A bankok, pénzügyi intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos szerepével a CSR Hungary korábban több vonatkozásban is foglalkozott cikkeiben. Az utóbbi évtizedekben egyre látványosabbá vált, hogy a bankrendszer mind intézményi működésében, mind a feladatai ellátása során elkötelezettebben kíván hozzájárulni a fenntarthatósági célok megvalósításához.
Hazai kontextusban is láthatunk kezdeményezéseket, de szükséges lehet olyan, a fenntartható bankolás irányába mutató alapelvek lefektetése, amelyek rendszerszinten képesek erősíteni a bankszektor fenntarthatóságát és a bankok hozzájárulását a fenntarthatósági célok eléréséhez. Erről szól a megjelent tanulmány (Becsei András – Csányi Péter – Bógyi Attila –
Kajtor-Wieland Ildikó – Kovács Levente).
A Magyar Bankszövetség támogatja a fenntartható banki működést
A tanulmány egyrészt bemutatja a Magyar Bankszövetségnek a fenntartható banki működést támogató, 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagjával kapcsolatos sikeres jogalkotási kezdeményezéseket, másrészt rámutatarra, hogy a hosszú távon fenntartható, versenyképes banki működést a jelenlegi folyamatok optimalizálásával, a hatékony és versenyképes adatgazdálkodással, valamint a zöldfinanszírozási aktivitás útján lehet elérni.
Az ezek mentén megfogalmazott, egzaktabb lépésekkel pedig látványos előrelépés történhet a magyarországi bankrendszer fenntarthatóságának és fenntarthatósági hatásának erősítése terén.
A bankrendszer szerepe a fenntarthatóságban
Csak néhány gondolat iemelése. tanulmányból! Lásd alább!
“Számos szerző mutat rá arra, hogy a bankszektor közvetítő szerepét tekintve fontos szerepet tölt be a fenntarthatóság, a fenntartható növekedés elősegítésében (kiemelésre érdemes: Yip és Bocken, 2018). A zöldprojektekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre bocsátása, a fenntartható, felelős befektetési alapok (Sustainable Responsible Investment, SRI) menedzselése segít a fenntartható fejlesztési célok (Sustainable Development Goals, SDG) finanszírozásának biztosításában.
Az utóbbi két évtizedben számos külső sokk formálta a bankok üzleti modelljét. Ezek közül elsődlegesen a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válságot, a negyedik ipari forradalmat és az új típusú koronavírus-járványt érdemes kiemelni. Ezen hatások egyértelműen gyorsították a bankok szolgáltatásainak és működési folyamatainak digitális átalakulását (Forcadell et al., 2020), ami önmagában véve is kihat a szektor ökológiai lábnyomának csökkentésére.
A papírfelhasználás visszaszorulásától az utazások számának jelentős csökkentéséig számos példa sorolható ide.12 Természetesen a szolgáltatás- és működésfejlesztés ez irányú lépéseinek érdemi előzményei is voltak, de a külső sokkok időbeli bekövetkezését látvanem lepődhetünk meg azon, hogy a fenntartható bankolást érintő szakirodalom különösen az ezredforduló óta mutatott látványos bővülést…”
