Gazdasági növekedés megújuló természeti tőkével és humántőkével

741
Gazdasági növekedés, megújuló természeti tőkével és humán tőkével
Gazdasági növekedés, megújuló természeti tőkével és humán tőkével

A Világbank új jelentése kimutatta, hogy a gazdasági növekedés csak akkor fenntartható, ha a megújuló természeti tőkét és a humántőkét ugyanolyan fontossággal kezelik, mint a hagyományos gazdasági növekedést.

“A gazdasági növekedés csak akkor tekinthető igazán fenntarthatónak, ha a humán és a természeti tőke is az egyenlet részét képezi. Miivel a bruttó hazai termék és más hagyományos mérőszámok már nem tükrözik teljes mértékben a valóságot.” – derült ki a Világbank új jelentéséből.

“A jólét fenntarthatóságának mélyebb és árnyaltabb megértése elengedhetetlen a zöld, rugalmas és befogadó jövőhöz” – mondta Mari Pangestu, a Világbank fejlesztéspolitikáért és partnerségekért felelős ügyvezető igazgatója.

A Changing Wealth of Nations 2021 című bemutatott jelentés megállapította, hogy 1995 és 2018 között a vagyon jelentősen nőtt világszerte, de ez az egyenlőtlenségek súlyosbításával és a jövőbeli jólét kockáztatásával történt.

Fenntartható fejlődés A tisztességesebb gazdaságok útja a COP26 klímaváltozáshoz vezető nemek közötti egyenlőtlenséghez
1995 és 2018 között a gazdagság világszerte nőtt, de ez az egyenlőtlenség súlyosbodásával történt.Kép: Világbank

“Létfontosságú, hogy a megújuló természeti tőke és a humán tőke ugyanolyan fontosságot kapjon, mint a gazdasági növekedés hagyományosabb forrásai, hogy a politikai döntéshozók lépéseket tegyenek a hosszú távú jólét megteremtése érdekében” – mondta Pangestu.

A jelentés a humántőkét az egyén élete során elért bevételként határozta meg, míg a természeti tőke a megújuló erőforrások, például az erdők és a szántóföldek, valamint a nem megújuló erőforrások, például az ásványok és a fosszilis tüzelőanyagok gazdasági értéke.

A GDP kritikája

A GDP hagyományosan a nemzet jólétének mértéke, de régóta kritizálják, amiért nem veszi figyelembe a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a környezetszennyezést vagy az életminőséget befolyásoló egyéb intézkedéseket.

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználását például túlértékelték, mivel nem mindig vették figyelembe a szennyezés és az éghajlatváltozás negatív hatásait.

A jelentés adatbázisát olyan döntéshozók kívánják használni, akik a gazdasági haladás mérésére, a természeti javak pontosabb beárazására vagy a humán tőke valós értékének meghatározására törekszenek.

Azt is megjegyzi, hogy “sok ország fenntarthatatlan fejlődési pályára áll, mert természeti, humán vagy megtermelt tőkéjét a jövedelem vagy a fogyasztás rövid távú növelése érdekében használjuk fel.”

A jelentés a természeti tőke formáinak széles körét értékeli. Beleértve az ásványokat, a fosszilis tüzelőanyagokat, az erdőket, a mangrovákat és a tengeri halászatot, amelyeket a fejlődő országok hasznosíthatnak. A Világbank jelentése a Glasgow-ban kezdődő ENSZ COP26 klímacsúcs előtt készült.

A nők – elpazarolt vagyon

Ami a humántőkét illeti, az egyensúlytalanságok a legtöbb régióban aránytalanul nagy mértékben érintik a nőket. Csak kis mértékben javultak a vizsgált időszak alatt.

A nők részesedése a humán tőkéből a szubszaharai Afrikában csak körülbelül egyharmada, mint Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében. A gazdagság legnagyobb részarányával rendelkező régióban.

Dél-Ázsiában a humántőke mintegy 80%-a a férfiaké. Latin-Amerika és a Karib-térség, ahol a nők munkaerő-piaci részvétele magasabb, mint bármely más régióban, 44%. Még nem érte el a nemek közötti egyenlőséget a humántőke tekintetében.

„Globálisan a nők a humántőke 37%-át tették ki 2018-ban, ami mindössze 2 százalékponttal haladja meg az 1995-ös szintet” – mutatta ki a jelentés

Forrás: Weforum