Az épületek is tudni fogják, mit tettünk tavaly nyáron

704
Gránitpólus-Westend
Gránitpólus-Westend

A klímaváltozás messze többről szól, mint a környezetünk átalakulása – komoly társadalmi és technológiai változások is zajlanak. Ezeknek a felismerése óriási jelentőségű az ingatlanszektor számára ahhoz, hogy a mai épületek 15 év múlva is gazdaságosan használhatók legyenek, és ne a 70-80-as években épült ingatlanok sorsára jussanak. Új funkcióiknak kell megfelelni, alkalmazni kell a zöld technológiákat, és már azt is figyelembe kell venni, hogy az épületek is tanulnak.

A klímaváltozás környezeti hatásairól – az éghajlatváltozásról, a hőségről, a vízhiányról – ma már gyakran beszélünk. Arról azonban kevés szó esik, hogy milyen mélyebb változásokat okoz társadalmi és technológiai szinten, hogyan formálja át azt a digitális és fizikai világot, amiben élünk.

 „A fenntartható szemlélet megköveteli az épületek energiahatékony használatát. Emellett azonban az is lényeges, hogy a klímaváltozás okozta jelenségek milyen hatással lesznek hosszú távon a társadalom működésére és a technológiai fejlődésre. Az épületek kialakításának és üzemeltetésének ugyanis ezekhez kell igazodnia, mert csak így lesznek fenntarthatók” – mondta el Gyertyánfy Miklós, a Westend épületegyüttesét, a Budapest Arénát és a MÜPÁ-t is üzemeltető Gránit Pólus csoport működési vezérigazgató-helyettese.  

Új funkciót kapnak az épületeink

Dr. Rab Árpád trendelemző szerint az épületek a jövőben nem csupán egyetlen feladatot töltenek majd be. „Az elmúlt években olyan alapvető dolgok kérdőjeleződtek meg, mint az, hogy mi a munkahely és mi az otthon. Az épületek ezért új funkciót kaptak: az otthonunk irodává, a munkahely pedig a társas találkozások, inspiráció, feltöltődés színterévé válik” – hangsúlyozta ki, hozzátéve – „ez a kiegészült használat a jövőben is tovább bővül. Hazánkat elsősorban két klímajelenség, a hőség és az éghajlati katasztrófák, ezen belül is főként a viharok, aszályok és villámárvizek sújtják leginkább. Budapest jellemző napi csúcshőmérséklete 10 év múlva várhatóan 43 fok körül lesz nyáron. Ez azt fogja eredményezni, hogy a lakosság egy része nyáron klimatizált környezetben – irodában, bevásárlóközpontban vagy más közösségi térben – fogja tölteni az idejét.”

A klímaváltozás tehát a társadalom részéről is újabb és újabb igényeket támaszt a középületekkel szemben. A központi terek, mint például a bevásárlóközpontok, még komplexebb szerepet fognak kapni: a vásárlások és szabadidő eltöltése mellett egyre nagyobb igény lesz a biztonságos és klimatizált környezet használatára, de az utazási idő és költségek, illetve a környezeti terhelés csökkentésének igénye miatt is. Mindezek mellett az épületek az emberek környezetvédelmi tevékenységének támogatásában is szerepet kapnak: az újrahasznosítás, a hulladékcsökkentés és -feldolgozás terén, illetve a növekvő számú elektromos közlekedési eszköz parkolása és töltése szempontjából is.

Zöld technológiai forradalom

Az emberi tevékenység okozta szennyezés csökkentése és az erőforrások drágább és nehezebben elérhetősége miatt az előttünk álló 30 év az erőforrások hatékony felhasználásáról fog szólni, ami folyamatosan ösztönzi a technológiai fejlesztéseket.
„A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a felhőalapú megoldások alkalmazása mellett a következő években már a 6G megjelenésével is számolnunk kell az épületek üzemeltetése során. Az épületinformációs modell (BIM – Building Information Modeling) ma már lehetővé teszi, hogy bármikor részletes információt kapjunk egy épület bármely alkotóelemét illetően. Az ilyen módon fejlesztett kognitív, azaz tanuló épületek a tervezhetőség, a biztonság, az azonnali beavatkozási lehetőség és az energiahatékonyság szempontjából is egy teljesen új szintet jelentenek” – hangsúlyozta Gyertyánfy.  

Szükség is van erre, hiszen az UNEP, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az épületek teszik ki a globális energiafogyasztás durván 40 százalékát. Ráadásul ennek a 30-80 százaléka a jelenleg elérhető technológiákkal már megspórolható.
„Az ingatlanszektor kulcsszerepet játszik az energiafelhasználás mérséklésében, és ehhez az első és legfontosabb lépés a már meglévő rendszerek optimalizálása. A tavaly indított energiahatékonysági projektünk keretében például úgy sikerült rövid időn belül 30 százalékkal csökkenteni az energiafelhasználásunkat, hogy nagymértékben – esetenként akár a komfortérzet rovására – racionalizáltuk berendezéseink működését és fogyasztását. A legfontosabb tehát az a zöld szemlélet, belső indíttatás, hogy akarjunk és merjünk változtatni” – emelte ki Gyertyánfy.

Okos után jönnek a tanuló épületek

Önmagukban tehát a legfejlettebb technológiák sem fogják megoldani a környezeti és társadalmi problémákat, lehetővé teszik azonban az együttműködés egy magasabb szintjét: külön technológiák helyett a közös rendszerek használatát. Jó példa erre a navigáció, ahol azért kap mindenki információt a rendszerből, mert ő maga is részt vesz a közös adatbázis létrehozásában. A sharing, azaz megosztáson alapuló rendszer így tovább fejlődik collaborative, azaz közösségi együttműködésen alapuló gazdasággá, ami magába foglalja az adományozást, a cserét, a kölcsönzést, a kereskedelmet, a bérlést és a megosztást. Ez a módszertan pedig az épületüzemeltetésben is megvalósul.

„Akkor, amikor minden folyamatosan változik körülöttünk, az emberek biztonságra és a saját személyes vágyaik megvalósítására vágynak. Iparágunkban a jövőben ezt a kognitív épületüzemeltetés tudja megteremteni. Azaz az épületeink már nemcsak okosak lesznek, nemcsak használják majd a webalapú technológiákat, de a rendelkezésre álló adatok, információk feldolgozásával tanulnak és reagálnak is a lakosság és a környezet igényeire, változásaira” – emelte ki Gyertyánfy.