A fiatalok 27%-a vesztette el a munkáját és 32%-uk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak a korona vírus miatt kialakult helyzet miatt és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek a negatív következményekkel. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.
A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le és több, mint 3000 fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt 1 hónapban. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van. Egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.
A “Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérődőív, a korosztályos megoszlásukat 4 korcsoport szerint (16-19, 20-23, 24-26 és 27+). A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói (a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők továbbá jelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.
A kérdőív végén 3 specifikus kérdés tért ki a a koronavírus hatásaira. Az első kérdés arra vonatkozott, hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a fiatalokból a koronavírus megjelenését és a nyomán kialakult válsághelyzet. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése. A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép és hosszú távú munkaerőpiaci hatásaira vonatkozott. Mindhárom kérdés esetében 1-1, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.
Aggódnak a fiatalok
Arra a kérdésre, hogy “A koronavírus terjedése miatt kialakult jelenlegi helyzet milyen hatással van rád?” az összes kitöltő 32%-a válaszolta, hogy aggódik. Korosztályos megoszlás alapján a 24-26 éves korcsoport kitöltői jelezték a legmagasabb arányban, hogy aggodalmaskodnak. Szakterület szerinti megoszlás alapján a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok aránya a legmagasabb az aggódó fiatalok között 54%-kal, amíg a legkevesebben az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok, mindössze 16%-uk érez így. Regionális megoszlásban azonban számottevő különbség nem volt azok arányában, akik nyugtalannak a helyzet miatt (Budapest 32%, vidék 33%).
Lelkileg a helyzet leginkább a természettudományok és bölcsész területekről érkező kitöltőket érinti. Előbbi 9%, míg utóbbi 5,5%-a válaszolta azt, hogy teljes parában van.
Munkaviszony vs. koronavírus
A második kérdésre “A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet milyen hatással van/volt a munkaviszonyodra?” az összes válaszadó 27%-a jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját.
Szakterületenkénti megoszlásban az látható, hogy a bölcsészek (38%) és a szakmunkások (37%) a leginkább érintettek munkaviszonyuk elvesztésében, őket pedig a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok (31%) követik. A kitöltők válaszai alapján a legkevésbé érintettek az agrár (15%), a mérnöki (16%) és az IT (18%) területen dolgozó fiatal munkavállalók. Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett, 32%-uk jelezte, hogy elvesztette a munkáját. Földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29%) mint vidéki társaik (23,5%). Az összes válaszadó 15%-a jelezte, hogy a fizetését csökkentették.
Digitális fejlesztések és nehezebb elhelyezkedés
A harmadik, koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésre, a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni (55,5%), illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (50,5%).
Szakterület szerinti megoszlásban látható, hogy leginkább a bölcsészettudományok (59%) és társadalomtudományok, pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok (58%) számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán. Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok, akiknek közel 54%-a számol nehézségekkel.
Korosztályos megoszlásban a 24-26 éves korosztály a legborulátóbb, több mint 55% gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidéki fiatalok optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. Előbbi 47%-a, míg utóbbi 53%-a számít nehezebb elhelyezkedési lehetőségekkel
Szintén a koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdés kapcsán, az összes válaszadó 34%-a gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a vírus nyomán.
A bérek változásával kapcsolatban is, igaz csak néhány százalékponttal, de optimistábbak a vidéki fiatalok. Amíg a fővárosi válaszadók 35%-a, addig a vidékiek 32%-a számít átlagos bércsökkenésre. Ugyanakkor 3,2%-uk bér emelkedésekre számít a vírus középtávú hatásaként.
A szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek 40%-a, a középiskolai diákok 37%-a, és a műszaki/mérnöki területeken dolgozók 36,5%-a számol bércsökkenéssel.
A kutatás eredményeiből egyértelműen látható, hogy a koronavírus megjelenése nyomán kialakult válsághelyzet munkavállalóként is érinti a fiatalokat.
